A Folyami Harcsavadász évértékelője olvasható következő írásunkban. A nagy bajszos ragadozók fanatikusával már korábbi cikkünkben találkozhattok, ahol az őszi harcsahorgászatról osztott meg velünk hasznos gondolatokat.
Őszi harcsás gondolatok – A Folyami Harcsavadásszal beszélgettünk
Most nézzük , hogyan élte meg a 2023-as évet a Körösöket vallatva.
Nehezen kezdődött a szezon
A hosszú téliszünet után a vártnál később , április elején tudtam megkezdeni a szezont. A környékbeli nagy áradások miatt szinte lehetetlen volt vízreszállni, ezért a rajt váratott magára egy keveset. Ekkor is csak nyögvenyelősen indult be a buli. Az első hosszabb, 17 napos túrám kezdő napjain épphogy elérte az 5 fokot a víz hőmérséklete. Nagyjából április közepe-vége felé kezdett úgy normalizálódni a helyzet, belassult kicsit a folyó, és némi felmelegedés is érkezett, ami már adta a halakat rendesen.
Az elvárásaim nagyjából bejöttek a tavaszi szezonnal kapcsolatban. Azért minden évben hasonló a helyzet, mindig vannak áradások, viszont most kicsit jobban elnyúlt a megszokottnál, szóval mint említettem, később kezdtek jönni az eredmények is.
A tavaszi szezon alatt inkább több, mint méretesebb hareszokat sikerült elcsípnem.
Az év első szakaszában 1kg és 15 kg közötti példányokat fogtam. a letett botos, fenék közeli módszerek nagyon szépen adták a halat. Puhatestűvel és kishallal csalizva egyaránt.
Éjszaka többet sikerült nyakoncsípni, mint nappal.
Ami számomra csalódás volt a módszereket tekintve (legalább is az elmúlt évekhez képest) a vertikálozás és a kuttyogatás. Sajnos ez az egész évre elmondható, nem igazán úgy fogtam vele, ahogy azt elvártam volna eddigi tapasztalataim alapján.
Összegezve azért , az idő rövidsége miatt arányosan kevesebb hal is jött, mint egy márciustól kezdhető szezonban. Az időjárás minden eddiginél változóbb volt, előfordul az is, hogy áprilisban hóesésben harcsáztam. Viszont a Körösök viszonyaihoz képest szerintem szép számmal sikerült fognom!
Tilalom után, nyáron
A kiszámíthatatlan időjárás miatt az ívás is elhúzódott, és szerintem sokkal később is kezdték el a nászt, mint szokták. Ebből adódóan a tilalom feloldását követő időszak mint mindig, igazán csendes volt.
A nagy nyári eredmények az egérúszás és a kagylódöglés kezdetével kezdtek el úgy igazán megjönni.
Nyáron a fő csalim abből adódóan a kagyló szokott lenni, most is ezt erőltettem igazán, letett bottal fenéken. Idén újdonságként, az egérúszásból adódan elkezdtem a a felszíni pergetést, ami igencsak jó eredményeket adott. Sok “járulékos” hal volt, leginkább balinok formájában. A legnagyobb zabálások a viharos időszakokban voltak,vihar előtt leginkább.
Pergetve felszínen 1kg-tól 7-8 kilóig fogtam őket. Teliholdas éjszakákon, mivel ez a fény ugye zavarja a hareszokat, inkább a mélyretörő wobblerekkel voltam sikeres.
a letett botos kagylós csalizás pedig a kicsiktől kezdve egészen a 33 kg-os 150cm-es “év haláig” hozott eredményt
Kagylócsokorra még a méretes pontyok is rámentek, ugyanúgy ahogy a puhatestűeket is alkalomadtán felvették, mind felszínen mind fenéken egyaránt
Elhúzódott a nyár, rövid lett az őszi szezon is
Előző beszélgetésünk során ha visszaemlékeztek, még szinte nyári meleg volt, hiába írtunk október végét. Ez rányomta a bélyegét az őszre, amivel annyira nem voltam megelégedve. A számításaim egyáltalán nem jöttek be, pedig az összes létező módszert próbáltam felvonultatni.
Sem nekem, sem a környékbeli sporiknak nem ment, és az utolsó hosszú túrám harcsázás terén elég szegényesre sikeredett. Méretes darabot egyet láttam, azt is mellettem fogták, egy 20kg körüli példány, amit Nándi barátomnak sikerült megakasztania. Ezen kívül még a környéken sem tapasztaltunk hasonló, méretes darabot ebben az időszakban.
Kínomban már nekiálltam pontyozni, nem is eredménytelenül, de erről majd egy másik írásban beszámolok nektek 🙂
Az év legjei
- Legeredményesebb módszerként az előző cikkben is sokat emlegetett, sallangmentes , letett botos fenekező szerelést tudnám megemlíteni. Ez egész évben, évszaktól, napszaktól,környezeti viszonyoktól függetlenül adta a halat, mindenféle csalival.
- Módszereket tekintve, ahogy a kezdésnél is írtam, a kuttyogatás, vertikálozás volt a legnagyobb csalódás. Sokat próbáltam, de az előző évekhez képest szinte említésre sem méltó az eredmény. Láttam több hareszt is, ami megindult a csalim felé, de egyszerűen nem vette fel. Ebben közrejátszottak az időjárási viszonyok is, sajnos többször volt például erősen szeles idő, mikor nekiálltam kuttyogatni. Az is benne van a pakliban, hogy annyian csinálják már ezt a környéken, hogy a harcsa messziről megismeri a fa hangját,és korántsem azt a hatást váltja ki belőe, amit szeretnnék. De lehet csak ez az év volt ennyire “átkozott”.
- Az év meglepetése számomra a pergetés volt, amit idén kezdtem el úgy igazán űzni. Ahhoz képest viszont, hogy első aktív szezonom volt, rengeteget fogtam vele, amire nagyon büszke vagyok.
- Az év hala a már előzőleg említett 33 kg-os, 150 cm testhosszal rendelkező nagy bajszos ragadozó volt.
Téli időszak, új projekt
Számomra a tél az teljesen “uborkaszezon”. A téli vermelési tilalom alatt nemigen járok ki pecázni, például süllőzni vagy csukázni. A hajóm is ugye a vízleeresztéssel be kellett vontatni, és mint előző cikkemben említettem, a kikötő sem úgy üzemel mint a szezonban.
Jelenleg egy új projektem foglal le úgy igazán ebben az időszakban, amiről filmet is láthattatok. Építgetem, szépítgetem műhelyemet, ahol egyedi készítésű késeket és kuttyogófákat gyártok.
Nekem ez az időszak a sok tennivalóval hamar elmegy .Szerencsére nem szenvedek annyira mint a többi harcsás spori ilyenkor :). De természetesen alig várom már tavaszi rajtot!
Köszönjük a tartalmas évértékelő írást Robinak!
Filmjeit továbbra is megtekinthetitek a Folyami Harcsavadász Youtube csatornán, illetve Facebook csoportjában és TikTok profilján hasznos tippeket, tanácsokat találhattok.
(Forrás : Folyami Harcsavadász Youtube, Róbert Petrovszki Facebook)