#talaljfogast
Image default

Amikor minden összejön: 23 pontyot adó mezőtúri method-peca Molnár Bálint teszthorgásszal

Amikor minden összejön: 23 pontyot adó mezőtúri method-peca Molnár Bálint teszthorgásszal. Ritkán, de van olyan, hogy felejthetetlen horgászélménnyel jutalmaz meg a sors!

Horgász magazin oldalunk elindításakor nemcsak azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy próbáljunk beszámolni a minél érdekesebb horgászattal kapcsolatos történésekről, hanem azt is, hogy igyekezzünk segíteni ötletekkel, tippekkel és praktikákkal a kezdő és akár a tapasztalt pecásokat egyaránt. Ezért indítottuk a „Módszerek, technikák” rovatunkat, melyben igyekszünk megosztani olyan rutinos és szakavatott horgászok beszámolóit, akik írásaiból merítve akár szerencsésebbek lehetünk a vízparton és nagyobb halakat terelhetünk szákba.

Rendszeresen jelentkező rovatunk első beszámolóját Károly Attilától kaptuk, második tartalmas beszámolónkat pedig Molnár Bálint teszthorgászunk írta.

Molnár Bálint a Cralusso teszthorgásza

Bálint életében már gyermekkora óta fontos szerepet játszott a horgászat és ahogy idősödött, egyre több alkalommal tudott szeretett hobbijának is hódolni. “Ma már fanatikus feeder horgász vagyok, de a horgászat minden szegmensét próbálom tanulni. Szeretem a kihívásokat a nehéz pályákat, az izzasztó fárasztásokat” – vallja magáról.

Kedvenc módszere a method technika és leginkább a Nagykunsági öntöző főcsatornán “űzi a halakat”.

Az utóbbi időben már nem pusztán kellemes időtöltésként gondol a horgászatra, hiszen egy ideje már a Cralusso cég teszthorgásza is.

A mostani beszámolóban egy mezőtúri pecázását osztotta meg velünk Molnár Bálint:

“Menni kéne pecázni, ki ne mondta volna már magában vagy éppen hangosan, ugye? A természet, a madarak, a napfény, a víz mind olyan tényező egy horgász számára ahol igazán otthon érezheti magát. Májusban közeledett a születésnapom, amely egy napra esik édesapám születésnapjával. Ha ez még nem volna elég a harmincadik születésnapom volt, így méltóképpen meg kellett ünnepelni.

Egy olyan családban ahol mindenki horgászik adott volt a lehetőség: gyerünk egy Peresi túrára.

Meg is találtuk a megfelelő helyet Mezőtúron a Blanka vendégháznál. Jöttek a szüleim, a feleségem és a kicsi fiam is. Három Molnár és két Molnárné minden adott ahhoz, hogy jó legyen a hangulat és persze bíztam a halak kapókedvében is. Az időpontnál nem sok variálási lehetőség volt, adott volt a szabad időpont amelyet vagy elfogadunk vagy nem. De milyen jó, hogy elfogadtuk!

Persze, kaotikusan indult minden

Elindulás előtt alapos tervezés nem volt, igazán nem is koncentráltam, vagy feszültem rá, csak el akartam menni, pecázni, szalonnát sütni, pihenni, és a kis fiamnak megmutatni az első vízparti élményt. Reggel pakolás, hát a fél házat elvittük, de tényleg, faterék az ő fél házukat hozták. Megérkeztünk és leszakadt az ég, a kisfiam nyűgös volt az utazástól, szóval az érkezés igen kaotikus volt. A kocsim hővédő lemeze letört a göröngyös úton és ha ez nem lett volna még elég, olyan sártengerré vált a környék, hogy gumicsizmában kellett közlekedni.

Sajnos az időjárás ilyen, főleg tavasszal, de amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozott is. Feleségem délutáni pihenőre vonult a kisfiammal mi pedig kipakoltunk a kocsiból, majd a szállást kialakítottuk, mindenki kedve szerint. Ideges, feszült voltam, ki ne érezné azt a feszültséget hiszen ott a víz, a stég, de nem tudok lemenni mert pakolni és rendezkedni kell, de ez így van jól! Édesanyám nekiállt az előre elkészített ebéd melegítésének, addig mi faterral megbeszéltük a tervet.

Főtt kukorica és tigrismogyoró nyerő lehet vadvizen

Ha horgászni megyünk mindig megbeszéljük ki, mit és hogyan csináljon. Rotpod, botok, csali, etetés, mikor és hova. A taktika után, csónak, evezés és etetés. Főtt kukorica és tigrismogyoró, szerintem vadvízen nincs jobb módszer a halak helybentartásához.

Olyan délután négy óra körül be is dobtunk és végre elkezdtük a horgászatot.

A bedobás után csend és nyugalom, végre megérkeztem. Amikor ismeretlen vízen horgászom mindig a Cralusso dupla sansz kosarával kezdem, hiszen két horog és két féle csali, gyorsan ki tudom szűrni mi a jó az adott napon. Most is így történt. Faterral ketten 40 percenként dobva gyorsan megnéztük mi lehet itt az eredményes. Az első nap ami igazán egy fél nap volt erről szólt. Eredménye egy kicsi ponty és négy törpeharcsa.

Mivel álmosak és fáradtak voltunk és a családdal is szerettem volna lenni kicsit este kilenc körül már együtt ültünk a kandalló melege mellett és játszottunk a kicsi fiammal. “Autó, brüm,brüm.” – dőlt ki hamar a kicsi. Én azért csak lementem megnézni a sötétben mi a helyzet, botot nem vittem csak néztem mi a szitu, fater is lejött beszélgettünk majd mindenki ment aludni.

 

A meglebegtetett kukoricát vette fel

Ahogy mondani szokás evés közben jön meg az étvágy így elalvás előtt ezerrel járt az agyam mit kéne csinálni, hogy nagy halat fogjak. Jaj, az a horgász étvágy, mindig nagyobbat és nagyobbat, de ez így van jól!
Reggel 5:30-kor már a stégen ültem a botokkal a kezemben azon gondolkodtam vajon mit fogok mondani faternak amiért később jön mint én, erre ő már lent van, de halat még nem fogott. Na mondom szép! Az öreg megelőzött, sőt még a kávét is ki vitte nekem a stégre. Szóval a jó kávé felébresztett és mehetett az igazi peca. Azt tegnap már eldöntöttem, hogy

a sötét színű etetőanyag jó lesz, kukorica, apró magvak, báb és angol morzsa, ezeket kevertem bele úgy találomra.

A kosarak ezúttal a Cralusso rocket method kosarak voltak a pontos dobások miatt. A csali waffters, kukorica, pop up kombók voltak. A tulaj elmondta nekünk hol vannak akadók és hol szoktak halat fogni, ezen helyek környékét dobáltam körbe és próbálkoztam folyamatosan. Reggel kilenc óráig egy keszeg és pár darab törpe jutott. Aztán gondoltam,

teszek fel egy kukoricát meglebegtetve és itt jött az a pont amit álmaimban sem gondoltam volna.

A dobás után 20 perc múlva természetesen távol a botoktól a közeli nyaralókat nézem, ki mit csinál majd hallom, ez az én nyeletőfékem hangja. A bevágás után kicsi fárasztás és az első ponty.

Az az öröm leírhatatlan volt, sikerül megvan, megcsináltuk. Apukán úgy örült mintha ő fogta volna, a mosoly a kézfogás a fotó örök emlék marad, együtt dolgoztuk ki és csináltuk meg.

Ezután a csali változatlan maradt és egy csomó halat fogtunk: keszeget, kárászot és pontyokat szép számmal. 

Jöttek szépen sorban, mi pedig büszkén mutattuk a szomszédoknak és a családnak. A kisfiam lesétált a kapuig ahol szól nekem, “apa mit fogtál,, válaszoltam neki és lehoztam megmutatni a halakat. Sose látott előtte élő halat. Nézte és mosolygott, majd megsimogattuk és vissza engedtük a kicsi halakat. Az első nap szépen el is telt. Bográcsozás, szalonna sütés, csuzdázás és horgászat, kell ennél több?

Az etetésre gyönyörűen beálltak a pontyok

Nem, kell, de adott a Peres még többet is, sokkal többet. Ahogy egyre többet etettünk úgy a halak is egyre nagyobbak lettek. Folyamatosan fogtuk a halakat, annyira jó helyre sikerült etetni és annyira éhesek is voltak, hiszen ívás előtt voltunk, hogy porszívóként viselkedtek. Reggelente látni lehetett ahogy a nádasban csapkodnak a pontyok, esténkként őzek, és sakálok hangját hallgattuk. A napsütésben balin rajok kergették a kicsi halakat.

Ahogy telt, múlt az idő a kukoricát kezdtem elengedni és a pop upok felé terelni a figyelmet, hátha jön egy nagyobb is. Az utolsó nap este is próbálkoztam, itt a Cralusso navigátor zsinórja nagyon jó szolgálatot tett nekem.

Mint ismeretes a zsinór jelölve van méret/szín így tudtam, hogy 20 méterre pecázom, mindig ugyanoda tudtam dobni.

Ez kimondottan nagy segítség főleg az olyan helyeken ahol a pontosság kulcsfontosságú. Este volt, sötét, alig volt világítás, csend és nyugalom, csak én és fater. Mi ketten immár harminc éve együtt pecázva, beszélgetve. Aznap este örökké beégett az emlékezetembe, hiszen nem csak az első közös esti peca volt az, hanem olyan mélyen és öszintén beszélgettük amit csak ilyen körülmények között lehet.

Már-már el is felejtettük, hogy horgászni vagyunk, a beszélgetést az törte meg, hogy a botom majdnem a vízbe landolt. A halak nem felejtettek el minket, és a legnagyobb kapás és hal ezután érkezett. Természetesen az akasztás után ment is az akadóba és jött 30 perc tánc.

Az eredménye a legnagobb halunk, amely megkoronázta az estét és a túrát is.

Az este békésen és pihenéssel telt el, másnap pakoltunk és indultunk haza. Az utolsó csomag autóba rakása után még vissza mentem a stégre amely otthonom volt három napon keresztül. Ahogy ott áltam immár egyedül a szél enyhén fújt és láttam magam előtt azt a sok élményt, nevetést, kacajt, bosszúságot, ami övezte az elmúlt időszakot. Láttam magam előtt ahogy apa ott ül és nézi a botok spicceit. Láttam ahogyan a halak újfent ugrálnak, a balinok cikáznak, a nád susog. Szinte beleláttam a vízbe ahol az etetésem volt, szinte éreztem ott vannak a halak, de immár nekem kell távoznom.

Nagyszerű teljesítmény: 23 ponty!

Majd fater oda szól, jössz már? Én pedig csendben, büszkén, örömmel telve de kicsit szomorúan becsuktam magam mögött a stég ajtaját és elindultam haza. Az autóban a kisfiam kérdése, “mikor jövünk megint”? Én pedig csak annyit mondtam, hogy jövre biztosan vissza jövünk de immár eggyel többen, a kis húgoddal együtt!

A túrán 23db pontyot fogtunk 10db törpeharcsát, 1db dévérkeszeget, 1db kárászt és egy balint is.

Kedves Blanka vendégház és Cralusso nagyon szépen köszönöm!
Molnár Bálint
#molnarfeeder

(Szerkesztőségünk nevében őszintén köszönjük az élvezetes beszámolót Molnár Bálintnak, és további gyönyörű horgászélményket kívánunk neki!)

Halazin

KAPCSOLÓDÓ

Majd’ 33 kilós amurt fogott az RSD-ből az apa-fia páros!

szurkeharcsa

Bréking! Itt a dátum, hogy 2024-ben mikor lesz az International Balaton Carp Cup!

vilagitocapa

Tucatszám húzta a pontyokat a 12 éves Noel pünkösdi horgásztúráján!

szurkeharcsa