Folyamatosan figyelik a kutatók a Balaton vízminőségét. Hazánk Tengerén 4 különböző helyszínen mérőműszerekből álló kutatóállomásokat alakítottak ki. A projekt fő célja, hogy vizsgálják a tó alkalmazkodását a klímaváltozásokhoz.
Úgynevezett szigetüzemű hidrometeorológiai és vízminőségi kutatóállomásokat hoztak létre a Balaton
négy eltérő fizikai, kémiai, és ökológiai paraméterekkel jellemezhető medencéjében: Siófok, Balatonszemes, Szigliget valamint Keszthely térségében,
számolt be a Közép dunántúli Vízügyi Igazgatóság sajtóközleményében. Az Átfogó környezeti tájékoztató és megfigyelő rendszer a Balatonon című projektet 2023 október végén fejezték be.”
A kutatóállomások mederben maradó cölöpalapból, valamint a mérőműszerek és egyéb segédberendezések elhelyezését biztosító felszerkezetből állnak.
Olyan monitoring rendszert hoztak létre, mely hozzájárul a tó sérülékenységének és alkalmazkodóképességének jobb megértéséhez,
segíti a globális és regionális változások folyamatos követését, a szükséges intézkedések meghozatalát. A több mint 1,3 milliárd forintból megvalósuló kutatóállomások helyet biztosítanak a viharjelző rendszer berendezései számára is.
Hozzáteszik, hogy a téli jegesedési időszakban a felszerkezetet és a rajta lévő műszereket biztonságvédelmi szempontok miatt le fogják szerelni, az alépítmény ugyanakkor a megfelelő hajózási jelzésekkel ellátva a Balaton medrében marad.
A kutatóállomásokon elhelyezett műszereket és berendezéseket a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a projektben együttműködő egyik partnerszervezete, az Országos Meteorológiai Szolgálat üzemelteti.
– számol be róla a We Love Balaton weboldala
Az ősz kezdetekor kifejezetten jó vízminőséggel rendelkezett a víz!
A 2023-as nyár végezetével az algák minősége és mennyisége teljes mértékben elfogadható volt a Balatonban, derült ki az elvégzett mérések alapján.
“Szerencsés éve volt a Balatonnak a vízminőség szempontjából. Nem volt algavirágzás a tavon – erről számoltak be a Balatoni Szövetség keszthelyi elnökségi ülésén. A tó menti önkormányzatokat tömörítő társaság szorgalmazza a jelenleg is zajló kutatásokat és a mederkotrást.” – írja a TV Keszthely
Kis érdekesség: A Balaton vízminőségének javítását szolgáló erőfeszítések már a 80-as években megkezdődtek
A fokozatos romlást a külső terhelések mérséklésével próbálták megfékezni. Ezek a beavatkozások már a 80-as évek elején megkezdődtek, a következő folyamatokkal:
- Kis-Balaton tározó építése a Zala terhelésének csökkentésére,
- a vízgyűjtő tisztított szennyvizeinek foszfortalanítása,
- a (tisztított) szennyvíz elvezetése a Balaton vízgyűjtőjéről, ahol csak lehetett,
- a belső terhelés csökkentése kotrással,
- mezőgazdasági műtrágya-felhasználás csökkenése (a rendszerváltás következménye).
A vízminőség-javító intézkedések hatása, a külső terhelés csökkentésének eredménye a
vízminőségben időben eltolódva, később jelentkezett. A tóban 1995 óta csak egyetlen
alkalommal mértünk a hipertróf kategória alsó határához közeli klorofill koncentrációt,
azaz a beavatkozások hatásosnak bizonyultak.
A tóban az algák mennyiségét tehát alapvetően a tápanyag terhelés hosszú távú
alakulása szabja meg, de egy-egy adott évben számos egyéb tényező is jelentős hatással
bír. Ilyen szabályozó tényező például az időjárás is – a nyár végi kékalga
tömegprodukciók a tartósan és egyenletesen meleg években kiterjedtebbek.” – olvasható a vizugy.hu 2007-es tanulmányában
(Forrás: welovebalaton.hu, tvkeszthely.hu, vizugy,hu , Fotó: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, TV Keszthely)