#talaljfogast
Image default

Miért igazán károsak az invazív halfajok vizeinkben? 1. rész

Miért igazán károsak az invazív halfajok vizeinkben? Szendőfi Balázs halkutató egy rövid reakcióban osztotta meg gondolatmenetét olvasóinkkal egy korábbi cikkünknél. 

Korábbi írásunkban a folyóvizekben rohamosan terjedő, már a Tiszában is felbukkanó csupasztorkú gébről számoltunk be olvasóinknak. Legtöbb horgásztársunk már pályafutása kezdetén megismerkedik egy-egy rendkívül bosszantó halfajjal, ami alkalmanként élvezhetetlenné teheti kikapcsolódását. Jó példa erre a lassú folyású, vagy állóvizekben előforduló törpeharcsa, de a nagy, húzós vizeken a gébfélék is. Egy-egy alkalommal busák is megkeseríthetik horgászatunkat, hisz hihetetlen méreteikkel és erejükkel akár felszerelésünket is könnyen tönkretehetik.

Az egyik legbosszantóbb invazív halfaj

Gondljunk csak bele, egy finomszerelékes horgászat során egy 20+os planktonzabálót akasztunk, na abba nemigen lesz köszönet. Habár sokan már célzottan is horgásszák, és gigászi méretei miatt élvezettel fárasztják ezeket a monstrumokat, a többség jól meglenne nélkülük is.

Az amurról már sokkal erőteljesebben oszlanak meg a vélemények. Sokan kíváló sportalnak tartják, és mesterséges vizekbe telepítik is őket.

Jó sporthal, de komoly káros az ökoszisztémára

Viszont tisztába vagyunk-e vele, hogy a zsigerből, vagy csak hagyományból (teljesen jogosan és okkal) gyűlölt invazív halfajok pontosan milyen károkat is okozhatnak az ökoszisztémának?

Tudományos szemszögből nézve a témát

Elsőként egy rövid, tömör véleményezést osztanánk meg olvasóinkkal, egyenesen Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes  tollából.

 “Minden hal fogyaszt ikrát. Legelsősorban egyébként az amur, mely az ikrákkal együtt tarolja le a vízinövényzetet is.
A gébekkel a fő probléma a szaporaságuk és tömegességük, táplálékkonkurensként kiszorítják az őshonos fauna hozzájuk hasonló méretű és életmódú tagjait. Mint tették azt a botos kölöntével, és teszik például a küllőfajokkal.
Ezen kívül nem is annyira az ikra-, mint inkább az ivadékfogyasztásuk jelentős.
Ugyanakkor komoly táplálékbázist jelentenek ők maguk is a legkülönfélébb ragadozóknak a menyhaltól a kócsagig.

Ökológiai károkozásuk eltörpül az ember által behurcolt fajokéhoz képest,

főleg a busa, az amur, az ezüstkárász és helyenként a pisztrángsügér mellett.

Gigabusa az RSD-ből

Tudományos körökben hosszú évtizedek óta konszenzus van abban, hogy semmiféle idegenhonos állatot nem telepítünk. Az EU-jogszabályok is ezt írják elő.”

Az invazív halfajok ökológiai károkozásáról bővebben cikksorozatunk folytatásában fogunk beszámolni a szakember közreműködésével.

(Forrás: Szendőfi Balázs, Képek : KHESZ,Wikipedia, CBC,Csernátoni Péter)

Halazin

KAPCSOLÓDÓ

Gyönyörű 20-as töves került matracra az RSD-n!

gyilkosbalna

30 kiló feletti gigantikus tokhalak kerültek a karácsonyfa alá Nemesnádudvaron

gyilkosbalna

Újra ingyen elvihetőek az Alcsi-Holt Tiszából lehalászott törpeharcsák!

gyilkosbalna