Megkezdték nászukat gyönyörű vízimadaraink, a kanalasgémek!
A kanalasgém pároki közötti kapcsolat megerősítését szolgálja az, amikor a hím és a tojó egymás nyakát és begyét tollászkodja a csőrével.
Érzik a tavaszt a kanalasgémek is
„A kanalasgémek korán visszatértek telelőhelyeikről a hazai költőterületekre, az elsők már február közepén megérkeztek” – adta hírül közösségi oldalán a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Munkatársuk, dr. Pigniczki Csaba tájékoztatása szerint korai érkezésük miatt szokatlanul korán,
MÁR FEBRUÁR VÉGÉN ELKEZDTEK PÁRBA ÁLLNI, FÉSZKET FOGLALNI ÉS FÉSZKET TATAROZNI A GÉMTELEPEKEN.
A szakember által készített fotón jól látható, ahogy egy kanalasgém pár szerelmesen ér egymáshoz – írja a Lelépő. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa szerint a párok tagjai közötti kapcsolat megerősítését szolgálja ez.
A felvétel azt a meghitt pillanatot örökítette meg, amikor a hím és a tojó kölcsönösen, egymás nyakát és begyét tollászkodja a csőrével.
A kanalasgémekről
A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta. Repülése hasonló a gólyákéhoz, nyakukat nyújtva tartják, miközben a levegőben mozognak. Tollazatuk fiatalon feketés mintázatú, majd felnőve fehér lesz.
A CSŐR ÉS A „KANALUK” NARANCSSÁRGÁS SZÍNBEN POMPÁZIK.
Fészkelésüket Magyarországon elsősorban sík vidéki mocsarakban és tavakon végezik, ahol a vízmélység megakadályozza a ragadozók megközelítését. A fészkek gyakran kis távolságra vannak egymástól, és általában közös alapon épülnek.
A FÉSZEKALJ ÁTLAGOSAN HÁROM-NÉGY TOJÁSBÓL ÁLL, A KOTLÁS IDEJE HUSZONHÁROM-HUSZONNÉGY NAP.
A fiókák négyhetes korukig a fészekben maradnak, majd két hónaposan röpképessé válnak. Túlélésükhöz nélkülözhetetlen, hogy táplálékban gazdag, sekély vizű élőhelyeket találjanak, mivel kifejezetten specializálódott madarak. Zsákmányukat gyalogolva keresik a vízben, étrendjük főleg halakból, békákból és kétéltűekből áll.
(Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Lelépő Fotó: Pigniczki Csaba)