#talaljfogast
Image default

Súlyosan szennyező, rákkeltő anyagok kerülhettek a Dunába

Súlyosan szennyező, rákkeltő anyagok kerülhettek a Dunába. A Greenpeace az Óbudai Gázgyár melletti partszakaszon aggasztó eredményeket tapasztalt a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap vizsgálatakor.

“A zöldszervezet október közepén vizsgálta a helyszínen a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap minőségét. A Greenpeace szerint az eredmények fényében teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása. A szervezet követeli a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését, mert ez az ország egyik fő ivóvízbázisa.

Greenpeace szakértői október 12-én az alacsony vízálláskor előtűnő szennyezésből  vettek mintákat a már nem működő Gázgyár területe melletti Duna-parton a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából.”

A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet, a talajt, alacsony vízálláskor pedig a Dunát és a vízpart levegőjét.

– Írja az cikkében az EconomX 

Már korábban is vizsgálták

“A Greenpeace öt évvel korábbi mérése után egy még kiterjedtebb vizsgálattal mérte fel a szennyezettséget. A fém és egyes jellemző szerves anyagok vizsgálata mellett cianidokat és fenolokat is kerestek a területen. Az idei ősszel a talajból kiszivárgó vízből és a vízparti iszapból vett 2-2 minta vizsgálata az alábbi szennyezettségeket mutatta.

  • Rákkeltő benzol: 19,4 µg/l – a legmagasabb mért koncentráció a kicsorgó vízben, míg a talajvízre megadott határérték 1 µg
  • A polciklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok: teljes koncentrációjuk 130,42, illetve 517,93 µg volt literenként, ami több mint kétszázötvenszerese a talajvízre megengedett 2 µg/l-es határértéknek.

 

Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés

  • Az acenaftén koncentrációja az egyik mintában 2160-szorosan, míg a másik mintában 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket.
  • A kiemelten mérgező acenaftilén és fluorén PAH-ok esetén több százszoros volt a felszín alatti vizekre megadott határértékhez képest mért érték. Az egyik üledékminta is jelentős PAH- és naftalinszennyezettséget mutatott, az egyik mintában a határérték közel húszszorosát mutatták ki.

Egészségkárosító naftalinok: mindkét vízmintában jelentősen meghaladta a naftalinoknál a felszín alatti vízre megadott 2 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett éves 2,4 µg/l értékeket a mért 167,62 µg/l-es, illetve 407.48  µg/l-es mért érték.

A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.

A rákkeltő arzén koncentrációja az egyik talajvízből kifolyó mintában 51,8 µg/l, míg a másikban 21,4, melyek ugyancsak többszörösen lépik túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t, és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t. Az egyik iszapmintában a cink koncentrációja kismértékben haladta meg a talajokra megadott határértéket.

Idegrendszerre káros xilolok: mindkét kicsurgó vízmintában magasabb volt a mért érték, mint a talajvízre megadott 20 µg/l határérték: 81µg/l illetve 152 µg/l volt. Egyéb alkilbenzolok 20 µg/l helyett 52 µg/l. Illetve 188 µg/l. Az egyik iszapmintában is határérték feletti xilol- és egyéb alkilbenzol-koncentrációt talált a Greenpeace vizsgálata – összegezte a gazdasági portál.” – Részletezte az Index weboldala

A Greenpeace szerint egyértelmű a helyzet

A súlyos szennyezést bizonyító vizsgálati eredményekről értesítjük a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat és az illetékes minisztériumokat, továbbá kérjük ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. Tájékoztattuk a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékei közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel.
A mintákat közvetlenül a Duna-parton a kilátszó mederből vették a Greenpeace munkatársai, nem akkreditáltan.
Az iszap minták szennyezettségét a Greenpeace talajokra, a talajból kis szivárgó víz szennyezettségét a talajvíz, illetve ahol meg van adva ott felszíni vizekre megadott határértékekkel vetette össze.
A Greenpeace méréseinek összegzése itt olvasható
– Írja a Greenpeace

Az önkormányzat is reagált

A III. kerület önkormányzat közleményében azt írta, évtizedek óta tudott, hogy szennyeződés szivárog a Dunába. Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere már 2009 óta figyelemmel kíséri a területet érintő folyamatokat, tud a kármentesítést célzó korábbi tárgyalásokról,

érdemi lépéseket azonban csak a terület tulajdonosa, a NKM Földgázszolgáltató Zrt. tehet.

A gázgyár területe nem III. kerületi önkormányzati tulajdon, a gázgyár kármentesítése nem az önkormányzat feladata – szögezték le. Mint írták, üdvözlik az üggyel kapcsolatos, kiemelkedő sajtóérdeklődést, mert reményeik szerint ennek nyomán új lendületet vehet az elmúlt években holtpontra jutott folyamat. Jelezték: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a kerületi lakosok érdekében minden tőle telhető segítséget megad a kármentesítés gyors és hatékony elvégzéséhez.”

– olvasható a Népszava témához kapcsolódó írásában. A cikkben a kormányhivatal, valamint a Fővárosi Vízművek tényállása is elolvasható.

(Forrás : greenpeace.org / index.hu /economx.hu. Kép: economX.hu, nepszava.hu)

Halazin

KAPCSOLÓDÓ

Rendőrök segítségével kapták el a halőrök a tiszasülyi rapsic-bandát!

gyilkosbalna

Vitát váltott ki az internetezők között, sokan vicsegének tippelték a különleges dunai halat!

gyilkosbalna

Hány napot tölt egy átlagos magyar horgász a parton? Lássuk a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia kialakításához szükséges felmérések eredményeit!

szurkeharcsa