Medvét észleltek Nógrád vármegyében, a horgászokat is figyelmeztették!
A Magyar Országos Medvefigyelő (M.O.M) friss tájékoztatása szerint barna medve jelenlétét észlelték Nógrád vármegye több településének környezetében. Az információk szerint a nagyvad a Karancsság, Etes és a Komravölgyi tározó közötti vonalon mozog − írják Facebook-oldalukon.
Bár a gombaszezon még nem kezdődött el, és a túrázók száma is alacsonyabb az érintett erdős területeken, a szakemberek mindenkit arra kérnek, hogy aki a környéken tartózkodik, legyen az átlagosnál körültekintőbb – írja a híroldal.
Speciális kérés a horgászokhoz
A figyelmeztetés külön kitér a Nógrád vármegyei Komravölgyi tározónál sportoló horgászokra. Mivel a medvék kiváló szaglással rendelkeznek, a ragadozót könnyen a vízpart közelébe csalogathatják az intenzív aromájú etetőanyagok és csalik.
A tó térségében az erős szagú halcsalik használatát a horgászok mellőzzék!
− hívja fel a figyelmet a tájékoztató.
A szakemberek hangsúlyozzák: pánikra semmi ok. A megfigyelések és a vad mozgása alapján valószínűsíthető, hogy egy kóborló egyedről van szó, amely csak átmenetileg tartózkodik a térségben. A becslések szerint a medve napokon belül elhagyhatja Magyarországot, és Szlovákia irányába vonulhat tovább.
Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság útmutatása alapján a következő szabályok betartása életmentő lehet:
1. A találkozás megelőzése:
- Zajongjunk: erdőben járva beszélgessünk, fütyüljünk, hogy ne lepjük meg az állatot.
- Póráz: kutyát soha ne engedjünk szabadon, mert a medvét a gazdájához vonzhatja.
- Szemét: ne hagyjunk ételmaradékot a természetben!
2. Ha bekövetkezik a találkozás:
- Ne fussunk el: a medve gyorsabb nálunk, a futás pedig kiváltja belőle a vadászösztönt.
- Higgadtság: ne nézzünk a szemébe, és ne fordítsunk neki hátat.
- Lassú hátrálás: halkan beszélve, szemkontaktus nélkül kezdjünk el hátrálni.
- Ha támad: feküdjünk hasra, kulcsoljuk össze a kezünket a tarkónkon, és maradjunk mozdulatlanok.
Fontos: ha bocsokat látunk, azonnal távozzunk a környékről, mert az anyamedve ilyenkor a legagresszívabb!
A hatóságok és a mentőcsapatok folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és kérik a lakosságot, hogy őrizzék meg a higgadtságukat.
(Forrás: Index, A borítókép csak illusztráció)
Sokan a medvék miatt nem mernek horgászni Erdélyben! A hatalmas ragadozók elszaporodása miatt évről-évre egyre kevesebben váltják ki az engedélyüket.
Egyre kevesebb ösvény látható a folyó- és patakpartokon, ugyanakkor a zeteváraljai víztározónál is csökkent a horgászok száma a medvék jelenléte miatt – tudta meg a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőjétől a Székelyhon. Csíkszereda környékén valamivel jobb a helyzet, de ott is tetten érhető a gond.
Habár az éves horgászengedélyek ára nem változott az elmúlt években (felnőtteknek 100 lej, ami 7700 Ft körüli összeg),
a medvék elszaporodása miatt rendre csökkent az azt kiváltók száma
közölte Mărmureanu-Bíró Leonárd, az egyesület igazgatója.
Mint mondta, 2021-ben 1127 horgászt jegyeztek, míg a rá következő években 1059-et, illetve 1036-ot.
Egyértelműen a medvék miatt nem horgásznak sokan
A Nagy-Küküllőt, illetve a hegyi patakokat ellenőrizve azt tapasztalják, sok helyen már nincsenek kitaposva a régi, ismert ösvények. Hiszen nem járnak arra a horgászok. Az igazgató közölte, az érintettektől kapott visszajelzések alapján egyértelmű, hogy az elszaporodott medvék miatt hódolnak egyre kevesebben a hobbijuknak. Horgászni ugyanis csak csendben lehet, így pedig könnyen szemben találhatjuk magunkat egy inni készülő nagyvaddal. „A szülők már nem merik elvinni gyerekeiket horgászni, főleg ha friss medvenyomokat, esetleg ürüléket is találnak a jól bevált helyeiken. Mindemellett az idősebb korosztály tudja, hogy nem lehet elmenekülni a nagyvad elöl” – vázolta a kelletlen állapotot.
Arról is beszélt, hogy ennél is súlyosabb a helyzet a zeteváraljai víztározónál, ahol ugyancsak visszaesett az eladott napijegyek száma. A helyi kempinget villanypásztorral vette körbe annak működtetője, ami nem is csoda, hiszen
olyan nap is volt, amikor egyszerre hét medvét számoltak meg a helyszínen.
Előfordult, hogy a horgászok csónakja mellett úszott el egy medve, vagy éjszaka megette a sátor mellett hagyott, halaknak szánt etetőanyagot. Az sem egyszer történt meg, hogy elvitte valakinek a hűtőtáskáját a sátra mellől” – példázódott az igazgató. Hozzátette, szerencsére még nem tudnak olyan esetről, hogy a területükön horgászra támadott volna egy medve. De olyanról igen, hogy megpróbált bejutni egy lakókocsiba, vagy éppen sátrat szaggatott szét élelmet keresve. A hegyi patakoknál Bencze István, a Csíkszeredai Sporthorgász- és Vadászegyesület vezetője a Székelyhonnak elmondta, hozzájuk nem jelentettek a felsoroltakhoz hasonló kirívó eseteket a horgászok. Információi szerint a medvék nem okoznak különösebb problémát a szépvízi víztározónál, ami jó eséllyel az ottani zajnak tudható be.
Az Oltnál nincsenek gondok
Nincsenek gondok az Olt mentén sem, hiszen a horgászok többnyire a települések határában igyekeznek halat fogni. Hamarosan aláírják a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében lévő hegyi patakok (Vermed, Bánya stb.) ügykezeléséről szóló dokumentumot, és ott már veszélyesebb lehet a helyzet a nagyvadak miatt, hiszen erdők és bozótosok vannak a környéken.
Erre figyeljenek az Erdélyben horgászók
Mărmureanu-Bíró Leonárd felhívja a horgászok figyelmét, hogy távozásukkor ne hagyjanak ételmaradékokat a pecázás helyszínén. Ott tartózkodásuk alatt pedig rejtsék el minél jobban az ételt. Szintén a helyszínre vonzza a medvéket az otthagyott haletető anyag, hiszen annak kellemes az illata. A nagyvadak rendszerint ott kószálnak, ahol korábban már kaptak élelmet.
A legbiztosabb megoldás természetesen a medvék ritkítása lenne, hogy azok ismét féljenek az emberektől. Ebben segíthet ama törvénytervezet kihirdetése, amelynek értelmében 426 egyedet lehetne kilőni évente megelőzési céllal.
Az igazgató arról is beszélt, hogy nekik is kárt jelent, ha csökken a horgászengedélyeket kiváltók száma, hiszen nehézkessé válik a hozzájuk tartozó vizek felügyelete, karbantartása. „Jelenleg nincs annyi bevételünk, mint amekkora összeget ezen munkálatokra fordítunk” – fogalmazott. Az engedélyekből származó összegnek eleve csak a 75 százaléka marad az egyesületnél – a többit az államkasszába fizetik be –, amiből meg kell téríteni a haltelepítéseket, a halőrök fizetését, javítani kell a járműveket, üzemanyagot kell vásárolni stb. Mărmureanu-Bíró Leonárd rámutatott, sokkal több halat kell telepíteni például a zeteváraljai víztározóba, mint amennyit a törvény előír egyesületüknek, különben nem mennek oda a horgászok. „Ez egy ördögi kör: ha nincs hal, akkor nem jönnek a horgászok, de ha ők nem jönnek, akkor nincs pénz a telepítésekre” – magyarázta. Hozzátette, 2008-ban vették át a víztározó ügykezelését, amikor szinte egyáltalán nem volt hal a tóban.
(Forrás: Székelyhon, Fotó: Pixabay)