Elkezdődött a Pátkai-tározó lehalászása, a halakat a Sárszentmihályi-tározóba mentik! 7 mázsa harcsát és ezen kívül pontyot, süllőt, amurt sikerült átmenteni.
A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége a következő bejegyzését tette közzé a Facebook-oldalán:
“Tisztelt Horgásztársak!
A mai napon elkezdtük a Pátkai-tározó leeresztéséből adódó halmentést. A vízüggyel folyamatos kapcsolatot tartva, lassabb ütemű vízeresztés zajlik az utolsó fázisban, hogy lehetőleg minél több halat sikerüljön megmenteni. Jelenleg még nagy vízen történt az első halászat, melynek eredményeként több mint 7 mázsa harcsát és ezen kívül pontyot, süllőt, amurt sikerült átmenteni a Sárszentmihályi-tározóba. A halak szállítását horgásztársaink is lekísérték, segítségüket külön köszönjük. További halászatok az eresztés függvényében, az elkövetkezendő 1-2 hétben zajlanak majd.”
Itt a vége: lehalásszák a Pátkai-tározót, beszüntetik a horgászatot!
Mi is beszámoltunk róla, amikor a szomorú hírt bejelentette közösség oldalán a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége. Közöltük, hogy beszüntetik a horgászatot a tározón, amelyet hatalmas halpusztulás súlytott a napokban.
Mint írták, szeretnének tájékoztatni minden kedves horgászt a Pátkai-víztározóval kapcsolatban. Jelenlegi információik szerint a tározó leürítésre kerül, így a 2023-as évi területi és állami jeggyel rendelkezőknek, január 31-ig van lehetősége a helyi horgászrend szerint horgászni.
2024 FEBRUÁR 1-TŐL A TÁROZÓN HORGÁSZNI TILOS, TERÜLETI JEGYET SEM ÉRTÉKESÍTENEK AZ IDEI ÉVBEN A PÁTKAI-VÍZTÁROZÓRA.
A horgászati tevékenység folytatása jogi következményeket von maga után. A tározó lehalászásával a mentett halakat a törvény szerint, a szövetség által kezelt állami vízterületekbe helyezik át – a fehérvárcsurgói, sárszentmihályi, palotavárosi, nádori tavakba, valamint a Duna Fejér megyei szakaszára. Amennyiben pozitív irányban változik a tározó jövője a horgászatot illetően, természetesen közleményt adnak ki – jelezték.
Ez történt: Oxigénhiány miatt pusztultak el tömegesen a halak a Pátkai-tározóban!
Nem jósoltak túl jó évet a Pátkai-víztározóban – még – élő halaknak a szakemberek. A legfrissebb vízminőségi vizsgálatok ugyan javuló tendenciát mutatnak, a vízállás csökkenése azonban további problémákat okozhat – írta a Feol.
A Pátkai-tározó vízminősége a tavalyi évben nem igazán lett volna alkalmas vízpótlásra. Ám a Velencei-tó alacsony vízállása miatt mindenképpen szükség volt az újbóli megnyitásra, szögezte le a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság abban a jelentésében. Ez a jelentés a tározó vízminőségének legfrissebb vizsgálatát is elemezte. Az Igazgatóság a feol.hu számára elérhetővé tette a vizsgálati anyagot, amely mérte a víz minőségét és jelezte a halpusztulás tényét a Pátkai-víztározóban.
Mint emlékezetes, 2023 év elején is megnyitották a tározó zsilipét. Ez a szakemberek szerint jó döntésnek bizonyult, az algák szaporodása szempontjából legalábbis biztosan. Az akkori vízpótlás tapasztalatai ugyanis rámutattak: a télen-tavasszal indított vízpótlás az alacsonyabb alga mennyiség miatt még elviselhető vízminőségi kockázatot jelentett a Velencei-tó számára.
A 2023-as évben azonban már szemmel látható vízminőségi változások is zajlottak a tározóban. A klorofill tartalom például tavaly novemberig kifejezetten magas értéken maradt. Az éves maximumot (köbméterenként 670 milligrammot) november közepén mérték a Vízügy szakemberei. Ez az extrém magas érték a lehűléssel azonban gyorsan csökkent. A legutóbbi mérés 52 milligrammot mutatott köbméterenként.
Oxigénhiányt a halak nem bírják
Az algák gyorsan pusztultak tehát a lehűlő vízben, ám oxigéntermelésük kiesése és a tározó magas szervesanyag tartalma miatt a lebontó folyamatok kerültek túlsúlyba – mutat rá a szakmai anyag egy olyan biológiai folyamatra, amelynek következményei már a halállományt is befolyásolták.
UGYANIS A TÁROZÓBAN OXIGÉNHIÁNY ALAKULT KI.
A tavaly december 19-i vízeresztés tehát ilyen előzmények után – alaposan lecsökkent klorofill tartalom mellett, de oxigénhiányos állapotban – kezdődhetett meg. A víz mintázása, laborvizsgálata természetesen azóta is folyamatos. A legfrissebb, január 2-i teszt során a Zámolyi- és a Pátkai-tározó elfolyó vizét, a Császár-víz torkolati szakaszát, illetve a Velencei-tóban kialakuló vízminőség változásokat a korábbi tapasztalatok alapján a tó nyugati területein négy ponton mintázták.
Sok mindent jegyeznek ilyenkor a szakemberek: a vízhozamot, a víz hőmérsékletét, kémhatását, fajlagos elektromos vezetőképességét, oldott oxigén tartalmát, a nitrogén és foszforformák jelenlétét, a kémiai oxigénigényt, klorofill-a koncentrációkat, valamint a lebegőanyag mennyiségét és az alga összetételt. A Velencei-tóban továbbá – kénkiválásra utaló jelek esetén – a szulfid koncentrációját is vizsgálják.
A mért értékek közül a klorofill tartalom említendő elsősorban. Ez a Pátkai-tározóban a decemberben mérteknél lényegesen magasabb értéket mutat, de még így is elmarad a határértéktől. A hasonló vízrendszerekben az ilyen mértékű ingadozás nem ritka, vélekednek a vízügyi szakemberek. Ám ezzel együtt jár az is, hogy az algák pusztulásával párhuzamosan oxigénhiány alakul ki. Ez pedig hozza magával a halpusztulást. Ám – áll a jelentésben -, a tározóban mostanra megnőtt a klorofill koncentráció, az oxigénhiány is elmúlt, mégis jelennek meg az újabb s újabb haltetemek.
A Pátkai-tározó „viselkedése”: visszatekintés nagyobb távlatokra
Ennek több oka is lehet – erre pedig egy másik vízügyi jelentés mutat rá, amely nagyobb időszakot felölelő vizsgálat alapján értékeli a tározóban történteket. E szerint a vízügyi szakemberek a kétezres évek óta tapasztalják a tározó egyre erőteljesebb algásodását. A biológiai folyamatok során megfigyelték az algaösszetétel változását, vagyis megjelent például trópusi eredetű, a melegebb időszakokat szerető süveges kékmoszat. Klimatikus változásokra enged következtetni az is, hogy a tározó algatömege az utóbbi 5-6 évben már nemcsak nyáron, de a hűvös téli időszakban is lerontotta a vízminőséget. Aggodalomra ad okot ez a jelenség, hiszen az algás vizekben a szervesanyag és oxigénháztartás alakulásában olyan drasztikus és gyors változások következhetnek be, amelyeket már most is tapasztalhatunk a tározóban.
Az algák jelenlétének legjobb indikátora a klorofill mennyiség, ezért olyan fontos ismerni annak mértékét a vízben. Ennek határértéke 75 milligramm köbméterenként, e fölött „hipertróf”, azaz úgynevezett „túltermő” állapotról beszélhetünk. Ahogy cikkünk elején már jeleztük, ez az érték a Pátkai-tározóban folyamatosan ingadozik, sőt, egyre instabilabb képet mutat. Jelenleg azonban szerencsére nem magas („a legutóbbi mérés 52 milligrammot mutatott köbméterenként„). Kritikus vízminőségi állapot azonban időnként előfordul, mint tavaly novemberben, amikor gyakorlatilag rekord méreteket öltött. Ennek a hatása az oxigénhiány, amely a szakemberek szerint önmagában is okozhat halpusztulást. Ám egy olyan vízben, ahol az oxigénhiány mellett a lebontó folyamatok vannak túlsúlyban, olyan vegyületek keletkezhetnek, melyek magasabb koncentrációban szintén nem tesznek jót a halaknak. Ilyen az ammónium és a szulfid mennyiségének emelkedése is a vízben. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a téli jegesedés tovább ronthatja a helyzetet. Hiszen a lebontás során keletkező mérgező gázok a jég miatt nem tudnak távozni a vízből, a légkörből pedig nem tud oxigén beoldódni a vízbe.
A horgászok nem csodálkoznak
A tározónak friss vízre lenne szüksége, vélekednek a horgászok. A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) társadalmi elnöke, Nagy Attila a feol.hu-nak elmondta: szerintük nem volt előnyös lépés ismét kiengedni a vizet a tározóból, amely korábban sem volt alkalmas a lehalászásra. Így nem tudták menteni a még meglévő állományt. Be is vallja: a halpusztulást már korábban megjósolták.
– Adott víztérfogathoz nagyon jelentős halállomány volt a tározóban. A nagy víztérben kialakult egy olyan halállomány, amelynek az itteni élet komfortos volt. Ám ugyanez a mennyiségű hal az egyharmad mennyiségű vízben természetszerűleg nem tudja jól érezni magát. A tartós vízhiányos állapot miatt tehát erre számítani lehetett – fogalmazott, s kitért arra is, miért nem tudták lehalászni az állományt a leengedés előtt: a Pátkai-víztározó medre ugyanis nem egységes, számos kisebb-nagyobb víztestből, mederből áll, ráadásul rendkívül iszapos. Ez a hálós halmentést nem tette lehetővé, a tározó menti magas gát pedig azt is bonyolulttá teszi, hogy autóval közelítsék meg a vízpartot. A következő hetekre prognosztizált jegesedés pedig tovább nehezíti a műveletet. Ellenben a Velencei-tó most „egész jó irányba halad” – vélekedik a szövetség megyei elnöke.
– Ha csapadékos tavasz érkezik, akár a minimális 130 centiméteres vízállást is elérheti a tó. A tavalyi évet a ponty és a kárász élte túl a tóban, A ragadozó állomány azonban visszaszorult – tette hozzá. A halállománynak tehát – vélekedik a szakember – most nagy problémája nincs a Velencei-tóban.
(Forrás: FEOL/HEFESZ)