Mihályfi László, ajkai iskolaigazgatóról kapta a nevét a 85 millió éves őshal
A tudomány számára új, törőfogú őshalfajt fedezett fel a Bakonyban Szabó Márton, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Őslénytani Tanszék kutatója, valamint John J. Cawley, a Bécsi Egyetem kutatója – közölte az ELTE.
Mint írja a 24.hu Az új fosszilis halfaj kövületei a világhírű iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú, nagyjából 85 millió éves üledékéből kerültek elő. Az Acta Palaeontologica Polonica szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerint az új őshalfaj a mára kihalt Pycnodontiformes rend tagja, mely a földtörténet triász időszakától az eocén időszakig volt jelen a földi élővilágban.
A rend tagjainak legfőbb jellemzője a vastag zománcú fogakból gyöngysorszerű sorokba rendeződő fogazat, mely az ismert fajok többsége esetében a kemény táplálék összezúzására specializálódott.
Emlékeztettek: az iharkúti dinoszauruszlelőhelyről már a legelső ásatások óta ismertek ilyen halak maradványai, ezeket 2016-ban mind a Coelodus génusszal rokonították a kutatók, az azóta begyűjtött iharkúti halmaradványok között azonban nemrégiben felbukkant egy felső állkapocselem, ami ezt minden kétséget kizáróan megcáfolta. Nem sokkal később előkerültek a felső állkapocselemhez rendelhető, most már magabiztosan azonosítható alsó állkapocselemek is, érdekes módon a sok-sok évvel ezelőtt itt begyűjtött leletek között.
Az újonnan leírt faj az ajkai Bródy Imre Gimnázium igazgatója, Mihályfi László nevét kapta
Ezek a kövületek már nem rokoníthatóak az Európa szerte ismert Coelodusszal, hanem egyértelműen az Olaszországból, szintén késő kréta korú üledékből leírt Polazzodushoz tartoznak. Az iharkúti leletek viszont erősen különböznek az összes eddig felfedezett Polazzodus maradványtól, így új fajként kerültek leírásra. Mint írták, az újonnan leírt faj az ajkai Bródy Imre Gimnázium igazgatója, Mihályfi László nevét kölcsönözte, és Polazzodus mihalyfii néven került közlésre. Mihályfi László annak idején ebben az iskolában biológiatanára volt mind a kutatás első szerzőjének, Szabó Mártonnak, mind pedig a maradványok lelőhelyén, Iharkúton zajló gerinces őslénytani kutatásokat koordináló Ősi Attilának.
(Forrás: 24.hu Fotó: Szabó Márton / ELTE)