Néhány hónapja horgászik, de már meg is fogta “bakancslistás halát” Katalin! Egy nagyon kedves hölgy horgásztársunk írta le nekünk , hogyan is vált szenvedélyévé az a sport, ami mindannyiunkat rabul ejtett.
Hornyákné Bodnár-Imri Katalin férjével nem olyan régen Ormosbányára költözött . Sokszor a helyi tó partján sétálgatva meg-megcsodálták a nagy türelemmel, kitartással rendelkező horgászokat. Egyszer csak jött egy gondolat. Ő miért ne csinálhatná ugyanezt? Így tavasszal a szükséges előkészületek után neki is állt a gyakorlásnak. Innen már egyenes út vezetett a sport iránti szerelemig. Elmesélte nekünk, miként remekelt egy versenyen, amin “próba szerencse” alapon indult el, és hogyan jutott el “bakancslistás álomhalának” megfogásáig. Egy szívmelengető, őszinte, kedves történetet olvashatunk a következő sorokban!
Februári horgászvizsga, márciusi peca és az első hal
“A férjemmel Ormosbányára költözve az otthonunktól nem messze, a kertek alatt helyezkedik el a két Ormosbányai bányató. Sokat sétáltunk a tavakra, szerettem nézni a helyi horgászokat, csak egy gondom volt ezzel, hogy én nem horgásztam. Mivel adott a két tó, miért is ne tehetném meg? Ebből kiindulva kezdtem el mindinkább érdeklődni a horgászat iránt, majd idén a FeHoVán le is vizsgáztam február 10.-én. Kiváltottam az engedélyeket, majd rövidesen utána meg is vettem az első botom, egy Frenetic hello feeder botot, 360-as méretben. Egy Carp Expert 6000-es nyelezőfékes orsóval. Ha már nő vagyok, akkor legyen rózsaszín bot, gondoltam.
Természetesen minden egyéb kellékkel amire szükség lehet, merítőszák, fertőtlenítő, haltartó, etetőanyag, csalik, mérleg, pontymatrac, botzsák stb. Március 1-én ültem ki komolyabban, addig csak tanultam párat dobni, hogy legalább a vízbe találjak. Aznap jött is az első halam, egy szép kis dévérkeszeg.”
Mindig is szerettem a természetet. Horgászat közben is nézni a tájat, ahogy a hajnal első sugarai táncot lejtenek a párolgó víztükrön, vagy épp este a telihold fénye. Ahogy a jégmadarak repkednek körülöttem, a nádiposzáta énekét hallgatni, nézni a vízben csipegető fiatal vízityúkot, a lábam mellett falatozó pirókegeret. Ha pedig látom hogy közben kapás is van, az érzés felbecsülhetetlen.
A pontyok is hamar meghálálták a szorgalmat
Belemerülve a szerelékekbe, már magamnak is kezdtem a szerelékeket is kötni, egyszer csak arra eszmélve, hogy megszálottan csak a horgászat járt fejemben napról-napra. Március 10-én jöttek is az első pontyok, egy nap 3 is.
A legnagyobb 4 kiló körüli volt, azóta is ő a legnagyobb, de remélem hogy hamarosan megdől majd.
Nagyon boldog voltam, főleg hogy még csak 1 botom volt hozzá. Később jött még egy természetesen rózsaszín csalihalfogó 3 m-es spiccbot is. Majd a feeder botom párja, csak Nevis 6000-es nyeletőfékes orsóval, a bot pedig ugyan olyan mint a másik.
Sajnos ahogy melegedett az idő, megtapasztaltam a törpeharcsák étvágyát, a ponty kapás is megritkult miatta, de legalább kifogtam az első kárászom közben, megcsodálhattam a naphalakat is. Egy jó adag törpeharcsa után már meguntam azokat,így július 10.-én célba vettük a Rakacai víztározót, hol első alkalommal is gazdagabb lettem 2 ponttyal, 1,5kg kárásszal és kb. 2,5 kg dévérkeszeggel. Majd a későbbiekben megfogtam ott a két első compóm is egy nap, aminek nagyon örültem.
Aztán jött a rablóhalazás
Vettem egy bojlis botot is hogy ne kelljen mindig átszerelékelnem a feeder botokat ha rablóhalazni szeretnék, igen bojlis botot rablóhalazni. Na ez viszont már fekete. Egy carp expert 3 librás, 3m-es 2 tagú botot, szintén 6000-es Nevis nyeletőfékes orsóval.Tökéletesen megfelelő, mivel a helyiek is úszóval, vagy fenekező élőhalas módszerrel rablóhalaznak. De akár később bojlizni is tanulhatok vele. Próbálkoztam is néha, sikertelenül rablóhalazni, de
szeptember 11.-én nagy meglepetésemre megfogtam az első süllőm,
amire büszke voltam, főleg hogy egyedül is szákoltam meg.
A szákolás még mindig nehezemre esik, balkezes vagyok, jobb kézzel horgászok, de a szákolás bal kézzel sem esik kézre valamiért, így általában a férjem szákol nekem, így maradtunk, ő szákol ha kell. Próbálok majd egyre többet gyakorolni e téren is, hogy tökéletesen menjen, muszáj lesz megtanulni. Vettem még egy bojlis botot közben, egy Nevis Xtreme 3 librás 3m-es bojlis botot. Nevis 6000-es nyeletőfékes orsóval, ha már mindegyiken 6000-es van. Azóta jött még 2 süllő.
Szülinapi verseny, megdöbbentő eredménnyel!
Október 12.-én, pont a születésnapomon volt egy közeli horgászverseny a Kurityányi Secret Lake tavon, ahová ismerősöm hívott meg. Már a versenykiírás is írta hogy szívesen fogadnak kezdő horgászokat is, gondoltam miért ne, ha más nem is, de legalább jól érzem majd magam. Nagyon izgultam, főleg a szákolás miatt, de nagyon kedvesek voltak és megengedték, ha szükséges lesz, segítenek abban ha kell. Sajnos a 6 órás versenyidő alatt csak 5 törpeharcsát és 2 kárászt sikerült fognom, már a törpeharcsákar is viccből kezdtem megfogni, hogy legalább legyen mit felmutatnom. Majd büszkén mutatom a törpéket! Gondoltam.
1130g volt tán az összsúlya annak amit fogtam. A meglepetés akkor ért, mikor a nevem említették a III. helyre.
Ledöbbenve vettem át a kupát. Minden horgász tudja, tapasztalta, ahogy akkor én is, még versenyen sem mindig esznek a halak megfelelően. Ha nincs étvágy, akkor nincs kapás. Gyönyörű születésnapi ajándék egy emlék kupával együtt. Kezdetben furdalt a lelkiismeret hogy csak ennyit tudtam felmutatni a III. helyért cserébe, de hamar megnyugtattak, ahogy mások meséltek versenyekről, volt ki egy kárásszal lett II anno.
Bakancslistára került a csuka, meg sem állt álma teljesítéséig!
A csuka lett a kedvenc halam, gyönyörű szép. Így nagyon bakancslistás volt számomra. Egy kora reggeli napon örömömre séta közben a partról szemlélve a vizet, ott úszkált egy a part közelében. Csak gyönyörködtem benne, milyen csodálatos egy hal. Jó ideig nem sikerült fognom, bárhogy próbálkoztam. Még végül egyik nap, október 23.-án eltűnt az úszóm, kis várakozás után pedig megfeszítve a damilt berántottam a halnak.
Meglepődve ujjongtam a part szélén a férjemnek, mikor megláttam, ez egy csuka!!! Csuka, csuka…
Mondogattam hangosan. Csendesen, jött a válasz, de hát hogy ne lettem volna boldog? Végre itt a bakancslistás álom halam, közben már a szákban is!
1,1kg volt, faroktőig kereken 50cm. Boldogabb már nem is lehettem volna, büszkén pózoltam a szépséggel!
Aztán még nagyobb csuka….
Majd jött hamarosan, október 28-án még egy meglepetés. Pedig munka után siettem ki, épp hogy átöltözve még sötétedés előtt fél órával, hiszen kitapasztaltam mikor esznek a rablóhalak, alig fél órára. Borús idő volt, sima a víztükör, egy kis mozgás sem volt, ellenben a többi nappal, mikor szó szerint mintha forrt volna a víz, úgy mozogtak a kishalak. Egyik oldalra tőlem nem messze próbáltam vagy 20 percet, de semmi. Egyik ismerős sétálgatott, érdeklődött, van e valami, de hát csendes a víz. El is köszönt, ment tovább. A víz sima, hátha épp ez lesz a jó, hiszen nem lehet sok kishal mozgás most, ha a csuka éhes, tuti az én csalihalam viszi.
Átdobtam a másik oldalamra, alig 3 perc, eltűnt az úszó! Szóltam is hangosan, hátha hallja még, akció van! El is vitte! Jól selytettem, éhes volt, rá is kapott! Türelmesen vártam, hagy vigye kicsit az úszót, majd feszült a damil, berántottam, ott volt rajta. Addig vissza is ért az ismerősöm, kértem hogy esetleg segít e szákolni ha nem menne.
2,250 kg volt, 64cm faroktőig, teljes hossza 72cm! Le nem tudom írni, milyen büszkén tartottam, még megkértem, készítsen rólunk fotót.
Kell ennél több az első évben?
Idén fogtam először botot, majd jöttek is az első halak, pontyok, dévérek, kárászok. Az első rablóhalak, süllők, majd a két büszkeségem is, a csukák! Közben életem első versenyén, mely pont a születésnapomra esett, III. helyezettel kupát is nyertem. Boldogabb már nem is lehetnék, beleszerettem a horgászatba.
Gratulálunk a sok szép halhoz, a kitartáshoz, és kívánunk még további sikereket a jövőben!