Rendellenesség lehet a sok vakponty jelenléte az intenzív tavakban? – a Magyar Haltani Társaság válaszolt a kérdésre
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„Egy hazai, intenzíven telepített tavon 2025-ben feltűnően sok 1,5-2 kg körüli „vak” pontyot fogtam. Látszólag külső behatásnak nincs nyoma, sokkal inkább fejlődési rendellenességnek tűnik. Mi okozhatja ezt a jelenséget? Tisztelettel: D. G.”

A képen látható elváltozás valóban fejlődési rendellenességre utal. Ez a jelenség feltehetően az ikra fejlődése során érkező külső behatások, például a keltető víz hőmérsékletének hirtelen megváltozása miatt is kialakulhat. Az ilyen egyedek a természetes vizekben hamarabb elpuszulnak, mint egészséges társaik, de mint a példa mutatja, hála az etetésnek, halastavi körülmények között néhány példány életképesnek bizonyul és jelentős testsúly gyarapodást is elérhet.
Mi okozhatta a kecsege torzulását? – válaszolta meg a kérdést a Magyar Haltani Társaság
A képen egy Magyarországon tenyésztett kecsege látható, viszont a vonásai nagyban eltérnek a megszokottól, mi okozhatta ezt a torzulást?

A képen látható elváltozások ivadékkori sérülés vagy ikrát érő hő következményei is lehetnek, de genetikai háttérből eredően is létrejöhettek. Ha az adott vízterület kecsegéin több korosztály esetében is halmozottan fordul elő a jelenség,
feltehetően genetikai eredetű a probléma.
A halgazdaságokból származó, mesterséges körülmények között nevelt, fejlődési rendellenességgel sújtott egyedeknek jóval nagyobb a túlélési esélyük, mint a természetes vizeinkben élő társaiknak.
Különleges kárász akadt horogra a Kis-Balatonon
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„Azt szeretném megkérdezni, milyen hibrid lehet a Kis-Balaton Kányavári-szigetén fogott halam. Üdvözlettel: Sz. S.” – érkezett nemrégiben a kérdés a Társasághoz.

A hal feje kicsi, teste zömök, háta magas, pikkelyei nagyok és ezüstösek, úszói szürke színűek, farokalatti úszójában kevés sugár számolható, ami alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Az ilyen hosszú úszókkal rendelkező példányokat fátyolfarkú ezüstkárásznak nevezzük. Előfordulhat, hogy a hal egyik őse egy fátyolfarkú aranyhal volt, azért rendelkezik megnyúlt úszókkal. Emellett véletlenszerű, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció is okozhatja ez érdekes jelenséget – válaszolta a Társaság.
Jász vagy balin? – a Magyar Haltani Társaság válaszolta meg a kérdést!
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
„Édesapám egy egyesületi tóból fogta a képen látható halat. Elsőnek bodorkának hittük, több embert is megkérdeztünk, de senki sem tudott biztosat mondani. Pontosan milyen hal látható a képen? Köszönettel: B. G.”

A képen látható hal viszonylag magas háta, vöröses úszói, valamint az oldalvonala mentén számolható 60 pikkelye a jászkeszegre utal. A hal szája viszont nagyobb, mint a jászkeszegé, eléri a szem vonalát, farokalatti úszója mélyen beöblösödik és 11-nél több osztott sugár számolható benne, ezek a balin ismertetőjegyei. Mivel a jászkeszegre összességében jobban hasonlít, a képen látható hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin összeívásából származó jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).
A vágótok lett az Év hala 2026-ban!
A vágótok lett az Év hala – osztotta meg a szavazás eredményét közösségi oldalán a Magyar Haltani Társaság – Hungarian Ichthyological Society.

A 2025. december 31. 12:00 óráig beérkezett 2462 szavazat több, mint 45%-át a vágótok kapta, a szilvaorrú keszeg kicsivel több, mint 31%-ot szerzett, a szavazatok 24%-ával a paduc harmadik lett.
Köszönjük a részvételt, minden látogatónknak sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk! – tette hozzá a Társaság bejegyzésében.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság)


