A világon egyedül csak a Körösökben fogható bihari márnát fogtak legyezve a Sebes-Körösön
A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe – írta közösségi oldalán a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
Ugyan még tavalyi a fogás és utólag kaptak a hírt, de szenzációszámba menő egyedülállósága miatt mindenképpen érdemes arra, hogy közfigyelmet kapjon a 2025. évi szép fogások játék lezárása után és az idei játék kihirdetése előtt.
Vass Norbert, a trendi horgászpreferenciák halmazán előszeretettel túltekintve a hazai vizek sok szép és különleges halát tarthatta már kezében, de tavaly augusztusban egy olyan fogást csodálhatott meg, amelyhez világviszonylatban is csak a legkevesebbeknek van szerencséje.
Kedves vízterületén, a Sebes-Körös hazai felső szakaszán, a körösszakáli fenékküszöb alatt, legyező módszerrel nimfázva egy bihari márna akadt horgára. (A „nimfa” típusú legyező műcsali a rovarok víz alatti lárváját utánozza, felkínálása a fenék közelében történik, lassú bevontatással.)
Csak a Körösökben él a bihari márna
A halas tudományterületen dolgozó fiatalember azonnal felismerte, hogy a kezében tartott 15-20 cm testhosszúságú hal jó eséllyel a tudomány által 2016-ban új fajként leírt bihari márna (Barbus biharicus) egy igen termetes példánya, amely endemikus, azaz bennszülött halfajként a világon csak a Körösök vízrendszerében fordul elő.
Ahogy a horgász viccesen megjegyezte: ha bejelenti országos rekordnak, akkor most a világon egyedüli fogásként egy új halfaji világrekorddal büszkélkedhetne.
A hal faji hovatartozását többek között Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja is kizárásos alapon, valószínűsítően megerősítette, aki halfauna felmérések során maga is több alkalommal tarthatott bihari márnát a kezében a Sebes-Körös hazai felsőbb szakaszain.
A bihari márna tudományos felfedezéséről és új fajként való leírásáról bővebben:
„A téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).
A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos. Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján.
Ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.” […] (Forrás: HVG)
(Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége)