Nagy meglepetésre, egy sebes pisztráng akadt horogra a Tisza szegedi szakaszán!
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„Május 2-ai horgászatunk során egy meglepetésvendég tette tiszteletét barátomnál a Tisza szegedi szakaszán. Egy sekély, kövezett partmenti részen csábult el, a képen látható, férgekkel lepett, hal. Szerintünk fiatal sebes pisztráng. Az élősködőktől megszabadított hal visszakerült a folyóba. Hogyan kerülhetett ilyen távol az ideális élőhelyétől? Van esélye túlélni a nyarat a már erősen melegedő, heteken belül 20 °C-nál melegebb folyóban? Köszönettel: B. M. és Sz. B.”

A Társaság pedig a következőket válaszolta a megkeresésre:
„A halat világos udvarral körülvett piros pontok borítják, a nagyméretű szájának szeglete a szem hátsó vonalán túlér, a farokúszóján nincsenek pettyek, ami alapján a hal egy sebes pisztráng (Salmo trutta fario). Előfordulása a Tisza szegedi szakaszán mindenképpen érdekes, de nem teljesen példátlan jelenség.
Elképzelhető, hogy a Maros felől sodródott le, mivel a faj ott helyenként előfordulhat, ugyanakkor a telepítésből származó egyed lis lehet.
A túlélése a Tiszában azonban kétséges. A sebes pisztráng alapvetően hűvös, oxigéndús vizeket kedvel, ezért a nyáron tartósan 20°C fölé melegedő alsó-tiszai szakasz nem ideális számára. Ha talál hűvösebb mellékvízfolyásokat vagy mélyebb, oxigéndúsabb részeket akkor túlélhet, de tartós megtelepedése ezen a szakaszon nem valószínű.”
(Forrás: Magyar Haltani Társaság – Hungarian Ichthyological Society)

