Flamingók tucatjai pihennek a Duna-deltában. A rózsaszín különböző árnyalataiban pompázó tollazatú szárnyasok kecses mozgásukkal a sekély vizekben keresnek táplálékot.
Flamingók tartottak pihenési és táplálkozási megállót a Duna-deltában – közölte szerdán Facebook-Oldalán a Duna-deltai Bioszféra Rezervátum Vezetősége (ARBDD).
Amint a rezervátum képviselői írták, a Duna-deltában található Szentgyörgy település közelében tartották pihenőjüket az impozáns madarak – írja a kronikaonline.ro hírportál. A rózsaszín különböző árnyalataiban pompázó tollazatú szárnyasok kecses mozgásukkal a sekély vizekben keresnek táplálékot. „A biológiai sokféleség igazi nagyköveteiként érkeznek, és többlet szépséget kölcsönöznek a delta természetes élőhelyeinek. Mivel hajlamosak elhagyni azokat a helyeket, ahol az emberek túl közel kerülnek hozzájuk, a rezervátum ökológiai felügyelői úgy döntöttek, hogy távolságból figyelik őket. Reméljük, hogy újra és újra láthatjuk őket, és ha elég biztonságban érzik magukat, talán a jövőben fészkelni is fognak a területen” – olvasható a rezervátum közleményében.
A rózsás flamingó
Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honosak a flamingók. A tengerek, sós vízű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.
Kedvelt állatkerti madár: Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Győri Állatkertben és a Debreceni Állatkertben is látható.
Testhossza 125–145 centiméter, szárnyfesztávolsága 140–165 centiméter, testtömege 2,1–3 kilogramm; a tojó kisebb és könnyebb, mint a hím. Teste és lába karcsú és hosszú. Csőre rózsaszín, a hegye mélyfekete. Tollazatának színe fehér és halványrózsaszín, a szárnya felső része sötétrózsaszín, alsó része pedig fekete. A karibi flamingót annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg a rózsás flamingótól.
Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja annak felszínét. Dugattyúszerűen mozgatott nyelvével kinyomkodja a vizet és a finom iszapot, az apró rovarok, férgek és moszatok pedig fennakadnak a csőrben lévő finom szűrőlapokon, az úgynevezett lamellákon. Egyik legkedvesebb tápláléka a héjatlan levéllábú rákok (Anostraca) rendjébe tartozó sórák (sóféreg, Artemia salina).
Ha megzavarják, nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet. Kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik. Az állatkertekben mindig levágják az egyik szárnyukról az evezőtollakat, hogy ne tudjanak elrepülni.
A legidősebb ismert rózsás flamingó 83 évet élt az ausztráliai Adelaide állatkertben. Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, amelybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A flamingók fiókái fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.
(Forrás: kronikaonline.ro/wikipedia, Fotók: Mihai Baciu, ARBDD/FACEBOOK)