Megérkeztek a vonuló halászsasok a Körös-Maros Nemzeti Parkba
A korábbi évekhez hasonlóan ezen a tavaszon is felbukkant néhány, vonulásban lévő halászsas a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fenséges ragadozó vadászati technikájának megfigyelése különleges élményt nyújt a természetbarátok számára – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írták, a halászsas egy táplálékspecialista ragadozó madár, a nevéből is adódóan szinte kizárólag hallal táplálkozik. Igazi világpolgár, mert az Antarktisz kivételével minden kontinensen fészkel. Európában a legerősebb állománya Svédországban és Finnországban él. A DDT nevű növényvédőszer használata miatt világállománya az 1960-as évekre erősen visszaesett, a szer betiltása után azonban újra növekedésnek indult.
Hazánkban tavasszal és ősszel rendszeresen átvonul, de ritkán egy-egy átnyaraló példány is előfordul, ilyenkor a halastavak és nagyobb folyók mentén számíthatunk jelenlétére. Az őszi vonulási időszakban általában hosszabban elidőznek nálunk, mint tavasszal, hiszen ilyenkor már nem hajtja őket a fészkelési vágy.
Rendszeres vendég
Vonulása során a Kis-Sárréten is gyakran előfordul, általában a Biharugrai- és a Begécsi-halastavaknál találkozhatunk vele. Ritkábban a közeli Sebes-Körösön és az Ugrai-rétben is megfigyelhetjük zsákmányszerzés közben. A tavaszi vonulás során, március végén és áprilisban a leggyakoribb nálunk, míg az őszi vonulás időszakában augusztus végétől október közepéig számíthatunk jelenlétére. Legtöbbször egyszerre csak 1-2 példány kerül szem elé, de alkalmanként akár 3-4 példány is tartózkodik a halastavakon. Ebben az évben az első példányt március 26-án figyelték meg és azóta rendszeresen előkerül egy-két madár.
Hegyes, erősen visszahajló karmai és tüskékkel borított ujjai elősegítik a sikamlós zsákmány megragadásában. Vadászmódszere rendkívül látványos: rövid ideig szitál a víz felett, majd zsákmányát megpillantva szinte torpedóként zuhanva veti rá magát, karmaival megragadja és a levegőbe emelkedik vele. Ilyenkor a közelben lévő sirályok, varjak, valamint a különböző ragadozó madarak próbálják elkobozni megérdemelt jutalmát. Ő azonban igyekszik távolabb kerülni támadóitól és egy nyugalmasabb helyen, általában egy száraz fán, póznán, vagy épp egy gémeskúton elfogyasztani zsákmányát. Szerencsés esetben, és ha kellően óvatosak vagyunk, az ilyen pihenőhelyeken közelről is megfigyelhetjük ezt a fenséges ragadozó madarat – írták.
A halászsasok Európában fészkelő példányai a telet elsősorban Nyugat- és Közép-Afrikában töltik. Gyűrűzési adatok szerint hozzánk elsősorban Svédországból, Finnországból és a balti államokból érkeznek.
Folyamatosan növekszik a Körös-Maros Nemzeti Parkba érkező vadludak száma
Az elmúlt hetekben folyamatosan növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén – számolt be róla a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írták, a fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai-Begécsi halastórendszer, valamint a környező mocsarak és vizes élőhely-rekonstrukciók.
Jelenleg több mint 36 000 vadlúd tartózkodik náluk. Hasonló tömeg már három éve nem volt. Zömük most is nagy lilik, de nyári lúdból is mintegy 2000 példány van jelen. A ritkább fajok közül néha felbukkan 4-5 példány kis lilik és 8-10 példány vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön is, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
Kiemelték, a nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, s összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináviai, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Az őszi-tavaszi vonulás során hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúdfaj. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken.
A nagy lilik közeli rokona a kis lilik, amely világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig. A skandináv állomány részben a Hortobágyon fordul elő, míg a Kis-Sárréten a szibériai állomány madarai vonulnak át.
A nyári lúd a házi lúd őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben azoknál délebbre, így hazánkban is fészkel. A magyarországi állomány az utóbbi években növekszik. A vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban egyre gyakoribb vendég.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Fotó: Tóth Imre)