Közel egyméteres kecsegét terelt szákba a fiatal horgász a Dunán. A gyönyörű tokhalat a Duna dunakeszi szakaszán fogta Szűcs Ádám június végén etetőkosaras szerelékkel, csonti-csokorral. A különleges példányt a parttól igencsak messze sikerült horogra keríteni.
A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (Főhesz) számolt be közösségi oldalán rekordlistás fogásról. Mint bejegyzésükben kiemelik Szűcs Ádám a Duna dunakeszi szakaszán még június végén csalta horogra etetőkosaras szerelékkel, csonticsokorral, parttól igencsak messze bedobva a 90 centiméter hosszúságú kecsegét.
Szűcs Ádám és a rekordlistás kecsege (Főhesz)
A horgász a hal tömegét sajnos nem tudta meghatározni, a meglévő adatokat azonban szerencsére elküldte a Magyar Haltani Társaságnak (MHTT).
A Társaság válasza nem sokáig váratott magára, a szerencsés horgász így számol be róla:
„Válaszuk engem is meglepett, mivel 5,5-6 kiló közé tennék a halat a hossza alapján. Én ezt nem mondanám ilyen bátran, de biztos meghaladta a 4,5-5 kilogrammot”
– írta beszámolójában Szűcs Ádám.
Tavaly egy 9 kg feletti kecsege került ki a Dunából
2022. augusztus 14-én a Szentendrei-Dunánál Herr Mór egy 9,20 kilogrammos, 105 centiméteres példányt akasztott, amely jelenleg az országos rekord. A horgász Timár folyóvízi etetőanyagot használt megspékelve csontival, csalinak pedig mézes puffasztott rizs és szintén csonti volt feltűzve. Az óriás szépség a fotózkodás után természetesen visszanyerte szabadságát!
Herr Mór a 9,20 kilogrammos, 105 centiméteres országos rekord kecsegével (Főhesz)
Amit a kecsegéről tudni érdemes
A kecsege (Acipenser Ruthenus Linnaeus) a tokfélék családjába tartozó őshonos halunk. Neve a szláv kaciga szóból ered. Népi nevei: köcsöge, kecsege, köcsöghal, kecsige vagy kecsegetok. 2015-ben az év halának választották. A tokfélékhez hasonlóan természetes vizeinkben ritkán kerülnek horogra, számuk az utóbbi időkben jelentősen lecsökkent. Korábban a folyóvízi horgászok kedvelt halfaja volt.
“A kecsegét egész évben nem fogható fajként jelölték meg.”
A kecsege tokhal fajta, ezért nagyban hasonló a többi tokféléhez testfelépítése. Teste orsó alakú, megnyúlt. Hosszú, karcsú, enyhén felfelé hajló orra van, szája alsó állású, középen megszakított. Hosszú bajuszszálakat visel, amelyek rojtozottak, hátrasimítva a felső ajkát elérik – írja a Pecacsarnok.
A kecsege egy állandóan édesvízben élő tokféle, az egész életét édes vízi környezetben tölti. A közepes, de leginkább a nagyobb folyók márnazónájának mély vizű, sóderos aljzatú szakaszait kedvelik. De találkozhatunk a kecsegékkel a dévérzóna felső régiójának kemény, homokos vagy agyagos mederszerkezetű részein is. A tavakban és a folyók duzzasztott, üledékes szakaszain megél, de szaporodásra képtelen.
A kecsegék tápláléka férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll. Ezeketet a mederfenékről fogyasztja el. A tiszavirág lárvái a kecsegék kedvenc csemegéi közé tartoznak. Ahol ez a kérészfajta megtalálható jelentős számban, számíthatunk a kecsege jelenlétére is.
(Forrás: Főhesz/Pecacsarnok, Képek: waterandgarden.hu/MTTM)