Egy méter feletti, 25+os amur akadt horogra az Ezüstparton!
Azt már megszokhattuk, hogy hatalmas, kapitális halak akadnak horogra sorra az RSD-n. Legnagyobb örömünkre, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség rendszeresen be is számol a legnagyobb fogásokról közösségi oldalán. Most ismét egy gyönyörű amurról osztottak meg egy képet a horgászat szerelmeseivel.
A fogásról feltöltött adatlap tanúsága szerint
AZ AMUR TÖMEGE 25,005 KG VOLT, MELYHEZ 101 CENTIMÉTERES TESTHOSSZ, ÉS 66 CENTIS KERÜLET TÁRSULT.
A kapitális halat április 26-án, a déli órákban csalta horogra Vásárhelyi Zsolt, a Halfogók Baráti Köre tagja a Makádi Ezüstpartnál. A torpedó a bojlit vette fel az etetésen. A horgász 3 m-es botot, 0.35-ös monofil zsinórt és 4-es horogot használt. A fárasztás csónakból történt és 20 percen keresztül tartott.
Leívnak az amurok?
Ivadékokat fogott a Haltani Társaság a Hármas-Körösön. Ugyanakkor a Szarvasi-Holt-Körös mentén működő több halgazdaságban is tenyésztik az amurt, így lehetséges, hogy az egyedek onnan szöktek ki. Ezzel együtt nem zárható ki a természetes szaporodás lehetősége sem.
A Magyar Haltani Társaság „Mit fogtam?” rovatába érkezett Brandt Jánosnak egy fiatal, egynyaras amurivadékról készített fotója, amelyet 2024. augusztus 21-én fogott a Szarvasi-Holt-Körösből (hétköznapi nevén a Kákafoki-holtágból). Néhány hónappal később, 2024. november 26-án kutatóhalászatot végeztünk a Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztójának alvizén (N46.89093, E20.49855), ahol öt, 15–25 cm közötti fiatal amur került elő – írta a Társaság.
Mint kiemelték, az amurt hazánkba 1963-ban telepítették be Kínából és a volt Szovjetunióból. Az ezt követő évtizedekben mesterséges szaporításból származó egyedeket telepítettek országszerte, mivel úgy vélték, hogy Magyarországon természetes úton nem képes szaporodni.
Ugyanakkor a természetes szaporodásának jeleit később mégis megfigyelték: először a Tiszában 1977-ben, a Dunában 1988-ban, majd a Körösökben 2019-ben. Szintén 2019-ben Közép-Tisza menti kubikgödrökből többszázas egyedszámban kerültek elő amurivadékok.
A Körösökből előkerült fiatal amurok pontos eredete jelenleg nem tisztázott. Mivel idegenhonos halfajról van szó, természetes vizekbe történő telepítése jogszabályok szerint tilos. Ugyanakkor a Szarvasi-Holt-Körös mentén működő több halgazdaságban is tenyésztik az amurt, így lehetséges, hogy az egyedek onnan szöktek ki. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki a természetes szaporodás lehetőségét sem – figyelmeztettek.
Bármelyik eset is áll fenn, az amurivadékok megjelenésének és elterjedésének vizsgálata a közeljövőben kiemelt jelentőségű. Ha ugyanis az amur a busafajokhoz hasonlóan képes alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz, és országszerte tömeges ívásokat produkál, annak beláthatatlan következményei lehetnek vizeink élőlényközösségére.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság – Hungarian Ichthyological Society Hivatkozás: Nagy L., Somogyi D., Nyeste K. (2025): Fiatal amurok (Ctenopharyngodon idella) a Körös vízgyűjtő területéről. Halászat 118/1: 23.)