AZ APADÁS SZOMBATIG FOLYTATÓDHAT, ÍGY A VÍZSZINT MEGEMELKEDÉSE ELŐTT, AKÁR MÁR OKTÓBER 21-ÉN ELÉRHETI A VALAHA FELJEGYZETT LEGKISEBB ÉRTÉKET A VÍZÁLLÁS
– hívja fel a figyelmet elemző írásában a Portfólió.
A Tisza hazai szakaszának több pontján hasonló a helyzet. A közelgő csapadékos idő pedig nem segít: csak a stagnáláshoz vezet és ideig-óráig megfékezi a süllyedés sebességét. Az elmúlt 500 év legsúlyosabb európai aszálya miatt a szakértők már potenciálisan katasztrofális kimenetelű európai vízválságról beszélnek.
A klímaváltozás aszályokat okoz
Hiába volt az idei nyarunk csapadékosabb, az ősz eddig kifejezetten száraz és meleg, ezért a folyókon esetlegesen érkező többletvíz az alsóbb szakaszokon gyorsan eltűnik.
Ínség-szikla a Dunán (Forrás: Dunaiszigetek)
Egyre gyakrabban kell számítani arra Európában, hogy az aszályos körülmények télen is fennmaradnak. Ez olyan nagy európai folyók vízgyűjtő területeit is érinti, mint a Duna vagy a Rajna, amelyek hasonló okokból az Alpok gleccsereiből is egyre kevesebb utánpótlást kapnak.
AZ EURÓPAI FOLYÓKON EGYRE TÖBBSZÖR MEGFIGYELHETŐ EXTRÉM ALACSONY VÍZÁLLÁSOK KIALAKULÁSA ÖSSZEFÜGGHET AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁVAL.
A Meteorológiai Világszervezet is erre figyelmeztet. Jelentésük szerint az emberi tevékenység, valamint a klímaváltozás egyre ingadozóbbá teszi a víz globális körforgását. Bár a csapadék mennyisége nem feltétlen csökken az adott területeken, az özönvízszerűen lezúduló esők vize gyorsan folyik le. Ez árvizekhez vezethet és nem biztosítja a magasabb folyóvízállásokat.
A Duna nélkülözhetetlen az erőművek hűtéséhez
A szélsőségesen alacsony vízállások számos gazdasági szegmensben okoznak gondokat. Többek között az energiatermelésben és -ellátásban, de a folyami teherszállítást, az ivóvízellátást, az agráriumot és a turizmust is kedvezőtlenül érinti – írja az Index.
Magyarországon több olyan fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van. A Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet.
AZ ERŐMŰVEK HŰTÉSÉT ÚGY TERVEZTÉK, HOGY AZ AZ ADDIG MÉRT LEGALACSONYABB VÍZÁLLÁSNÁL KISEBB VÍZÁLLÁS ESETÉN IS MEGOLDOTT LEGYEN.
Azonban a Paksi Atomerőműben a hűtésre szánt vizet az erőműhöz szállító csatornába csak addig jut be a víz, amíg a Duna paksi vízszintje nem süllyed az eddig mért legalacsonyabb érték alá körülbelül 1 méterrel. Ha ez megtörténne, árvízvédelmi szivattyúkkal akkor is el tudnák látni ugyan a blokkok biztonsági hűtéséhez szükséges 10 köbméter/másodperces igényt. Azonban ez csak a nem üzemelő blokkok számára lenne elegendő – vagyis ebben az esetben le kellene állítani a teljes erőművet a biztonság érdekében. Ezzel a hazai áramtermelés mintegy 40 százaléka kiesne a rendszerből. Ez rövid távon is rendkívüli helyzetet eredményezne.
Emelkedhet a vízszint
A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései azt mutatják, hogy az október 23-i héten és azután is kitarthat az esősebb időjárás Bajorországban, Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon, vagyis a Duna vízgyűjtő területének az itthoni szakasz vízállását meghatározó részén. Ez azt jelentheti, hogy a mostani hétvégén kezdődő vízállás-emelkedés a következő hetekben is folytatódhat.
(Forrás: Portfólió/Index, Borítókép: Illusztráció: Pixabay)