Ritka és különleges látogató a Drávában: fokozottan védett homoki küllő bukkant fel! Az elmúlt közel 25 év alatt mindössze 5 alkalommal dokumentálták a homoki küllő előfordulását a folyóban.
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
A Magyar Haltani Társaság 1999 óta végez halfaunisztikai célú monitorozást a Drávában, de a vizsgálatok során meglehetősen ritkán kerül hálóba a fokozottan védett homoki küllő.
25 év alatt mindössze 5 alkalommal dokumentálták előfordulását a folyóban
A szervezet tájékoztatása szerint az elmúlt közel 25 év során mindössze 5 alkalommal volt erre példa. A szakemberek vélelmezik, hogy a Drávába a Murából sodródnak le egyedei az áradások alkalmával.
A homoki küllő csapatosan élő, áramláskedvelő halfaj.
A faj szívesen tartózkodik a sóderzátonyok alsó szélénél, ahová a víz sok szerves anyagot is sodor. A homoki küllő ivarérettségét 3 éves korában éri el. Ívóhelye a vízfolyások sodortabb területeihez kötődik. Kavicsos-sóderes aljzatra ívik. Aránylag kevés ikrát érlel. Az ívás május végétől szeptember közepéig tart és több szakaszban zajlik. Fő ívási ideje júniusban és júliusban van. Az egyedek többsége mindössze egyszer vagy kétszer ívik.
Táplálékát elsősorban a makrozoobenton szervezetek, úgymint kérész- és tegzes lárvák, képezik. Azonban jelentős a faj detritusz fogyasztása is. Bolgár szakirodalomban pedig alga (diatóma) fogyasztását is leírták.
A faj rövid, körülbelül 5 éves élettartamú. A homoki küllőnek gazdasági jelentősége nincs. Természeti értéke azonban megközelíti a felpillantó küllőét, ugyanis szintén kis elterjedési területtel rendelkező halunk, amelynek elterjedési centruma a Duna-medence. Folyóink márnazónája még sok helyütt őrzi eredeti jellegét. Ennek köszönhető a homoki küllő nagyobb arányú előfordulása – írta a 24.hu.
(Forrás: MHT/24.hu)