A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt újabb rendkívüli intézkedést vezettek be: megkezdik a Ráckevei–Soroksári-Duna (RSD) vizének átengedését a Duna főágába.
A beavatkozás célja, hogy Paksnál mintegy két centiméterrel megemeljék a vízszintet, ezzel is segítsék a Paksi Atomerőmű működésének fenntartását.
Másodpercenként 20 köbméter víz kerülhet a Dunába
A tervek szerint augusztus 17-én megnyitják az RSD déli zsilipjét, amelyen keresztül másodpercenként mintegy 20 köbméter víz kerülhet a Duna főágába.
Ez elsőre nem tűnik kiugró mennyiségnek, egy teljes nap alatt azonban csaknem 1,73 millió köbméter vizet jelent.
A beavatkozásra azért van szükség, mert a Duna vízszintje az elmúlt időszakban rendkívül alacsonyra süllyedt. A Paksi Atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű dunai hűtővízre van szükség, ezért a folyó vízállásának alakulása közvetlenül befolyásolja az erőmű üzemeltetésének lehetőségeit.
A kormány korábban több megoldást is előkészített a helyzet kezelésére. Ezek között szerepel egy, a folyó medrét keresztező fenékküszöb kialakítása, valamint két, egyenként 80 méteres bárka irányított elsüllyesztése is. Utóbbi gyorsabb beavatkozásként szolgálhatott volna a vízszint emelésére.
Paksnál két centiméter is sokat számíthat
A mostani intézkedés célja nem a Duna vízszintjének jelentős megemelése, hanem egy kritikus helyzetben néhány centiméteres mozgástér biztosítása.
A számítások szerint az RSD-ből érkező többletvíz Paksnál körülbelül két centiméterrel emelheti meg a folyó szintjét.
Az elmúlt hetekben az alacsony vízállás miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét jelentősen vissza kellett venni, több blokkot pedig tervszerűen leállítottak. A szakértői értékelések szerint maga az alacsony vízállás nem jelentett nukleáris biztonsági kockázatot, a problémát elsősorban az energiatermeléshez szükséges hűtővíz biztosítása jelentette.
Az RSD vízszintje is változhat
A beavatkozásnak ugyanakkor van egy másik oldala is. A Ráckevei–Soroksári-Duna nem egyszerűen egy természetes mellékág: mintegy 57 kilométer hosszú, szabályozott vízrendszer, amelynek vízszintjét különböző műtárgyakkal szabályozzák.
Az RSD jelentős szerepet tölt be a térség vízgazdálkodásában, többek között öntözési, mezőgazdasági és ökológiai vízigények kielégítésében is.
Az RSD vízfelülete hozzávetőleg 14 négyzetkilométer, átlagos víztérfogata pedig mintegy 40 millió köbméter. Ehhez képest a napi csaknem 1,73 millió köbméteres vízátadás már jelentős mennyiségnek számít, különösen akkor, ha a vízleeresztés hosszabb ideig fennmarad.
A vízszint változása az RSD élővilága szempontjából is fontos lehet. A lassú vízmozgású, tószerű vízrendszerhez alkalmazkodott élővilág számára különösen a sekélyebb mellékágak, a nádasok és az úszólápos területek lehetnek érzékenyek a vízszint változására. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan hivatalos szakmai adat, amely alapján kijelenthető lenne, hogy a mostani vízleeresztés konkrét, kimutatható ökológiai károkat okoz.
Nemcsak Paksról szól a döntés
A mostani intézkedés jól mutatja, milyen összetett következményei lehetnek a tartósan száraz időszaknak és az alacsony folyóvízszintnek. Miközben Paksnál minden centiméter számíthat az erőmű működésének fenntartásában, az RSD vízkészlete más vízgazdálkodási feladatokban is szerepet játszik.
A kérdés ezért az elkövetkező napokban az lesz, hogy meddig szükséges fenntartani a víz átvezetését, és közben milyen vízpótlást tudnak biztosítani az RSD számára. A döntés egyelőre egy rendkívüli helyzetre adott gyors beavatkozás, amelynek hatásait a Duna főágán és az RSD rendszerében egyaránt figyelemmel kell kísérni.
(Forrás : Daunaharaszti Online