Termetes vezérküsz okozott fejtörést a horgásznak! A Magyar Haltani Társaság „fejtette” meg a fogott halat, és elárulta azt is, hogy az idős küszökre kifejezetten jellemző a magas hát és a vaskosabb test, ezért a horgászok „vezérküsznek” is hívják az ilyen termetes példányokat.
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„A képen látható halat a Hárosi-öbölben, keszegezés közben fogtam. Elsőre nagyobb szélhajtó küsznek néztem, de aztán a szélesebb háta és a furcsa szájállása miatt elbizonytalanodtam. Szeretném a segítségüket kérni az azonosításban. Üdvözlettel: Sz. D.”
A képen látható hal szája felső állású, szeme nagy, oldalvonala teljes, hosszú farokalatti úszójának a szegélye csak enyhén homorú, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus). Az idős küszökre kifejezetten jellemző a magas hát és a vaskosabb test, a horgászok „vezérküsznek” is hívják az ilyen példányokat.
Küsz, garda, vagy kurta baing?
A Magyar Haltani Társaság fejtette meg a kérdést ennél a halnál is!
Ezt a halacskát február elsején fogtam Dunaharasztinál a Duna-Tisza-csatornából, pár méterre annak torkolatától. Kisebb csapat bandázott a felszín közelében, voltak köztük nagyobb halak is, de csak ezt az egyet tudtam megfogni.
Szerintem garda, mások szerint talán kurta baing.
Kérem döntsék el kinek van igaza. Üdvözlettel: D. T.
„A garda mellúszója eléri a hasúszó kezdetét és oldalvonala kacskaringós lefutású, így ez a faj kizárható. A kurta baing oldalvonala rövid, csak az első néhány pikkelyen figyelhető meg, míg a képen látható hal oldalvonala végig látszódik. A túlnyúló alsó állkapocs állasküszre is utalhatna, viszont az oldalvonalon a pikkelyek száma nem éri el az 55-öt. A szokatlan felső állkapocs horogszabadítás közben sérülhetett meg. A felső állású száj, a nagy szem és a megnyúlt test alapján
a képen látható hal egy küsz (Alburnus alburnus).”
– állt a Társaság válaszában.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság)