Se nem dévér, se nem lapos! A Magyar Haltani Társaság fejtette meg, hogy mit fogott a horgász!
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„Sokféle halat fogtam már, de ez a kicsi kifog rajtam és ismerősömmel is kisebb vitába keveredtem miatta. Az én tippem dévérkeszeg, ő laposkeszegnek gondolja. Kérem segítsenek a beazonosításban. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: K. A.” – írták a társaságnak küldött üzenetben.
A dévérkeszeg pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól fölfelé haladva a felére csökken, míg a képen látható hal pikkelyei közel egyforma méretűek, így ez a faj kizárható. A laposkeszeg szája felső állású, pikkelyei apróbbak, farokalatti úszója hosszabb. A képen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, szeme nagy, mellúszójának töve vöröses színű,
ezek alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna).
Bagoly vagy dévér?
Tavaly is egy ilyen különleges hallal kapcsolatban keresték a Magyar Haltani Társaságot. Egy halbarát a következő üzenetet juttatta el szerkesztőségükhöz, melyhez az alábbi különleges fotót is csatolta:
„Egy horgászoldalon találkoztam az alábbi képen látható hallal, ami egy kisebb vitát váltott ki az olvasók között. Én bagolykeszegre gondoltam, míg mások dévérkeszegre tippelnek. Segítségüket szeretném kérni a pontos határozásban. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. J.”
„A bagolykeszeg szemei nagyobbak, mint a képen látható példányé, emellett a hosszú farokalatti úszójában 30-nál is több sugár van, a szája teljesen alsó állású, az orra lekerekített. A képen látható hal farokalatti úszójában 30-nál kevesebb sugár van, szája félig alsó állású, pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól felfelé haladva felére csökken, ami alapján megállapítható, hogy a hal egy dévérkeszeg (Abramis brama).” – válaszolta meg a kérdést a Társaság.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság)