A 201 centis harcsa mellé beugrott egy 16 kilós is Oláh Csabának!
Érdemes volt emelgetni a csalikat a hétvégén, osztotta meg Oláh Csaba rövid beszámolóját két igazán impozáns fotó kíséretében a Tisza-tavi Sporthorgász.
Mint beszámoltak róla, a 201 cm hosszú és 53 kg-os harcsa mellé egy ráadás 16 kilós szépség is érkezett.
Pár napja is gyönyörű harcsákat pergetett gumihallal Oláh Csaba!
Oláh Csaba ismét bizonyította, hogy érdemes a Tiszán próbálkozni: a hétvégi gumihalazás eredményeként több szép harcsa is horogra akadt – osztotta meg pár napja oldalán néhány szép fotó kíséretében a Tisza-tavi Sporthorgász.
Gratulálunk a szép harcsákhoz!
Egy éve fogták ki a világ legnagyobb harcsáját!
A hatalmas szürke Olaszországban akadt horogra, és pontosan 285 centiméter hosszúságú volt!
Alessandro Biancardi olasz horgász az észak-olaszországi Lombardia régióban, a Pó folyó sekély vizéből fogta ki 2023. júniusában a hatalmas, 2,85 méteres (9,4 láb hosszú) harcsát. A fogás 1,6 hüvelykkel (4 centiméterrel) haladta meg a korábban kifogott legnagyobb európai harcsa (Silurus glanis) eddigi világrekordját.
Az európai harcsa
Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj – jellemzi a Wikipedia.
Európa édesvizeinek (a viza után) második legnagyobbra növő hala, a magyarországi halfauna „óriása”, hiszen két métert és a száz kilogrammot is meghaladhatják egyes példányai. Európa közép és keleti területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon folyó és állóvizekben is egyaránt gyakori. Ázsiában Anatóliában és az Aral-tó vízrendszerében őshonos, a faj keleti elterjedési területe eléri Kínát. Telepítéseinek köszönhetően Nyugat-Európában, a Brit-szigeten és a Bajkál-tó vízrendszerében is megtalálható. Gazdasági szempontból jelentős és értékes hal, de Nyugat-Európában inváziós fajnak számít, mert veszélyt jelent az őshonos halfajokra.
Tógazdaságokban is nevelnek, de a kifogott és értékesített európai harcsa jelentős részét a természetes vizek adják. Magyarországon a halászata és a horgászata is azért népszerű, mert jelentős zsákmányt ígér nagyra nőtt példányainak köszönhetően. Húsa rendkívül ízletes, zsírban gazdag és szálkamentes, ezért a magyar konyha által készített halételek egyik fő alapanyaga.
Az európai harcsának, egyszerűbb formában harcsának vagy leső harcsának több triviális neve is ismert. Említik még az alábbi változatokat: folyami harcsa, pozsárharcsa, pumaharcsa, sárgaharcsa, tőkésharcsa (tőkék, víz alatti tuskók körül fordul elő, alapszíne világos, de sötéttel márványozott), kövesharcsa vagy köviharcsa (kövezéseken gyakori, fekete színű), sebes harcsa (karcsú testű és fekete színű), szürkeharcsa,szürke harcsa vagy szőke harcsa (világos színű), parasztfaló, kupri, kupak, kuppancs (utóbbi három név a halászok körében az 1–5 kg közötti kisebb példányokat jelöli, nagyobbakra nem mondják) és az egész kicsi példánya a harcsapundra. Egyik élőhelyéről a dunai harcsa nevet kapta, a szaknyelvben pedig korábban közönséges harcsaként is ismert volt.
Előfordulása
Előfordulása Franciaországtól egészen Afganisztánig terjed. Közép- és Kelet-Európában és Ázsia egyes részein (Anatólia északi része, Aral-tó) őshonos. Telepítéseinek köszönhetően Európa nyugati részén így például Angliában és a Bajkál-tó vízrendszerében is megtalálható. Előfordulási területén a folyó és álló vizekben a hegyi patakokon és folyókon kívül majdnem minden domb- és síkvidéki folyóban, azok mellék- és holtágaiban, tavakban, még a brakkvizes tengeröblökben is megtalálható.
(Forrás: Tisza-tavi Sporthorgász/ Ocean Whales/Wikipedia)