A harcsa és süllő mellett szilvaorrú keszeg is került a KHESZ vizeibe
A KHESZ az elmúlt időszakban több vízterületen is haltelepítést végzett, melynek során értékes őshonos, egyben horgászati szempontból jelentős fajok kerültek vizeinkbe – számolt be róla közösségi oldalán a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
Mint írták, több ütemben, több helyszínen folyóvizeinkben szilvaorrú keszeggel és harcsával, míg pár holtágunkban süllővel bővítettük a halállományt. Ragadozó halfajok tekintetében terveik szerint idén a frekventáltabb vizek szerepelnek, azonban süllőből most a termelő összes készletét felvásárolták.
Bíznak benne, hogy a kihelyezett halak jól alkalmazkodnak új élőhelyükhöz, és sok örömet szereznek majd a horgászoknak.
Februárban kezdték meg a KHESZ vizeinek 2026. évi haltelepítését
Csütörtökön délelőtt háromnyaras pontyok telepítésével megkezdték az idei halas szezont, ez alkalommal 4600 kg mennyiségben – számolt be róla közösségi oldalán a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
2026-ban összesen pontyból 240.000 kilogrammot terveznek kihelyezni a KHESZ kezelésében lévő vízterületekre.
Mint kiemelték, telepítéseikben a legnagyobb arányt a ponty teszi ki, azonban az utóbbi években évente 12 halfaj egyedei kerültek a Körös-vidék vizeibe.
A KHESZ vizekben a pontyok visszafogási aránya 70-75 százalék körül alakult, tapasztalataik alapján a hároméves, azaz elvihető pontyok szintén több mint 70 százaléka a telepítést követő két-három héten belül kikerül a víztestekből.
Ezért is tartják továbbra is fontosnak az egy- és kétéves korosztály telepítését, még ha a horgászat során sokszor zavaró tényező is.
A horgászigények és elvárások kielégítése mellett törekszenk a halfauna diverzitásának megőrzésére, így a ponty mellett idén is legalább 11 halfaj telepítését tervezik.
A most telepített pontyok néhány holtágba, tavaikba és csatornába kerültek. Ponty telepítés időjárástól függően legközelebb március első hetében lesz.
47 ezer kg ponty telepítésével kezdte meg az idei évet a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség is
2026-ban korábban kezdik a tavaszi telepítéseket! – számolt be róla közösségi oldalán a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség.
Kiemelték a bejegyzésükben, hogy a Makádi Tógazdaság 6. sz. tavának lehalászását 2026-ban rendhagyó módon február utolsó hetére tervezik, az RSD és mellékvizeinek első tavaszi telepítésével egybekötve. A korai lehalászás oka a Nagy-Dunán várható árhullám és a tógazdaság kerítés-rekonstrukciós munkálatainak ütemezése.
Idei első telepítésük keretében a tervek szerint a főág nyolc helyszínére 35.000 kg horogérett háromnyaras pontyot szállítanak ki, hat különböző mellékvizük pedig 12.000 kg ponttyal gyarapszik, a teljes mennyiség így közel 50 tonna lesz. A tavaszi halasítás második ütemét – további mintegy 25.000 kg ponttyal – a Dömsödi Tógazdaság lehalászatából tervezik teljesíteni, várhatóan március-április hónapban.
Az első ütem várható helyszínei és mennyiségei megtekinthetőek ezen az oldalon: https://www.rdhsz.hu/…/1248-2026-tavaszi-elso…
Állományfelmérés és haltelepítés történt a Velencei-tavon is
Az elmúlt hónapokban sajnos nem történt érdemi pozitív változás a tó vízszintjében. A téli hónapok alatt az időszakosan befagyott és hólepellel fedett felszín szerencsére nem okozott bajt, halpusztulás nem történt ezen időszakban – számolt be róla a MOHOSZ Velencei-tó.
Az őszi 64 cm-es vízállás a téli, mérsékelt mennyiségű csapadékok hatására mostanra mindössze 80-81 cm-ig tudott emelkedni. Volt már ugyan ennél szárazabb téli időszak is, azonban a mostani vízszint a mérsékelt javulás ellenére is – évszakos összehasonlításban – sajnos folyamatosan rekordalacsony szinten mozog, azaz a mérések kezdete óta egyetlen évben sem volt a mostani hónapokban ilyen alacsony.
A helyzet tehát továbbra is elég szomorú, a vízállás helyzete nem túl reménykeltő az idei évre nézve, bár maguk a vízminőségi paraméterek, – halgazdálkodási szempontból vizsgálva, figyelembe véve a tó sajátosságait – legalábbis egyelőre nem néznek ki rosszul.
Az őszi alacsony vízállás miatt elhalasztott állományfelmérést az ahhoz képest nagyobb vízmélységeknek köszönhetően a múlt héten sikerült megkezdeniük és a tervek szerint a következő 2-3 hétben az állományfelmérő halászatokat folytatni fogják a tavon.
Ponty van, keszeg nincs
A felmérés közben fellelt ezüstkárász példányokat minél nagyobb arányban igyekeznek megszákolni és eltávolítani a tóból annak érdekében, hogy az igen jelentős arányú jelenlétük valamelyest csökkenjen.
Az eddigi tevékenység során (4 nap alatt) összesen 400 kg inváziós idegenhonos ezüstkárászt sikerült eltávolítani a tóból. Az egyedek átlagtömege 8-10 dkg volt, vagyis ez több mint 4 ezer példányt jelentett.
Az eddigi eredmények, bár ragadozókkal, dévér- és keszegfajokkal még sajnos nem sikerült találkozniuk, mégis viszonylag pozitívak, mivel az inváziós faj erős jelenléte mellett komoly mennyiségű ponttyal – elsősorban növendék korosztályokkal – találkoztak, mellettük pedig növekvő arányban találkozni vörösszárnyú keszeggel, sügérrel, bodorkával és küszökkel is, vagyis a tavalyi évhez képest eddig némileg javuló tendenciát mutat e fajok jelenléte. Az említett fajok mellett naphallal és razbórával is sikerült találkozni a tóban.
Természetesen a kutatóhalászatok során fogott őshonos fajok visszaengedésre kerülnek, míg a nem őshonos fajok példányai nem.
Mint írták, a horgászati lehetőségek javítása, a fajszerkezet arányának módosítása, valamint az ezüstkárászok eltávolítása miatti tóban felszabaduló élettér betöltése érdekében a jövő héten (előreláthatólag szerdán) haltelepítést terveznek.
Jelenleg az egyetlen szóba jöhető, telepítésre alkalmas őshonos halfaj a ponty, melynek megfelelően
összesen 7500 kg háromnyaras pontyot (várhatóan 2 kg átlagtömeg körüli) terveznek kihelyezni a Velencei-tóba
a megszokott és jelenleg kihelyezésre alkalmas telepítési helyszíneken (ezek várhatóan: Dinnyési hullámtörő, Sukoró hajóállomás, Velencén az Északi strand melletti móló, esetlegesen az Evezőspálya, valamint útviszonyoktól függően a Gárdonyi-félsziget).
Nem túl biztató a helyzet, ezt igazolja az állományfelmérés
A további telepítések kérdése a későbbiekben alakuló helyzettől függ. Ha extrém csapadékosra fordulna az idő és emelkedni tudna érdemben a vízszint, továbbá nem jelentkeznek jelentősebb halpusztulások, akkor szeretnék folytatni a telepítéseket is. Egyelőre ennek a realitása sajnos nem túl magas, hiszen nagyon jelentős mennyiségű vízmennyiség hiányzik a tóból (tízmilliós nagyságrendű köbméternyi). Ennek ellenére nem teljesen reménytelen a helyzet, az elmúlt évtizedek adatai alapján volt néhányszor példa olyan extrém csapadékos tavaszi-medárdi időjárásra, ami megmenthetné a tavat az újabb abszolút negatív vízszintrekordoktól – legalábbis ideig-óráig.
A tervezett telepítés részleteiről, pontosabb menetrendről várhatóan hétfő délután-kedd délelőtt tudnak tovább tájékoztatást adni – tették hozzá.
(Forrás: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége)