Beteg harcsát fogtak a Tisza-tavon
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„Ezt a beteg harcsát egy barátom fogta a Tisza-tavon. Mivel harcsatilalom volt, nem küldte el vizsgálatra, így fotózás után visszakerült a vízbe. Mi lehet a baja, valamilyen fertőző a bőrbetegség? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. Cs.” – írta egy olvasó.
A képen látható kóros elváltozásokat feltehetően harcsára specifikus papilloma- és herpeszvírusok okozzák. Emellett azonban az is lehetséges, hogy egysejtű parazitagombák (Microsporidium) állnak a jelenség hátterében.
Ezek egyike sem veszélyes az emberre, más harcsákat viszont megfertőznek.
Ilyen esetekben egy kis kaparék vagy egy kis fertőzött szövetdarab kivágása és alkoholban vagy lefagyasztva történő megőrzése nagy segítség lehet a diagnózis felállításában és a tudományos ismeretek gyarapításában egyaránt – állt a Társaság válaszában.
Rendellenesség lehet a sok vakponty jelenléte az intenzív tavakban? – a Magyar Haltani Társaság válaszolt a kérdésre
„Egy hazai, intenzíven telepített tavon 2025-ben feltűnően sok 1,5-2 kg körüli „vak” pontyot fogtam. Látszólag külső behatásnak nincs nyoma, sokkal inkább fejlődési rendellenességnek tűnik. Mi okozhatja ezt a jelenséget? Tisztelettel: D. G.”
A képen látható elváltozás valóban fejlődési rendellenességre utal. Ez a jelenség feltehetően az ikra fejlődése során érkező külső behatások, például a keltető víz hőmérsékletének hirtelen megváltozása miatt is kialakulhat. Az ilyen egyedek a természetes vizekben hamarabb elpuszulnak, mint egészséges társaik, de mint a példa mutatja, hála az etetésnek, halastavi körülmények között néhány példány életképesnek bizonyul és jelentős testsúly gyarapodást is elérhet.
Mi okozhatta a kecsege torzulását, genetikai rendellenesség? – válaszolta meg a kérdést a Magyar Haltani Társaság
A képen egy Magyarországon tenyésztett kecsege látható, viszont a vonásai nagyban eltérnek a megszokottól, mi okozhatta ezt a torzulást?
A képen látható elváltozások ivadékkori sérülés vagy ikrát érő hő következményei is lehetnek, de genetikai háttérből eredően is létrejöhettek. Ha az adott vízterület kecsegéin több korosztály esetében is halmozottan fordul elő a jelenség,
feltehetően genetikai eredetű a probléma.
A halgazdaságokból származó, mesterséges körülmények között nevelt, fejlődési rendellenességgel sújtott egyedeknek jóval nagyobb a túlélési esélyük, mint a természetes vizeinkben élő társaiknak.
Különleges kárász akadt horogra a Kis-Balatonon
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
„Azt szeretném megkérdezni, milyen hibrid lehet a Kis-Balaton Kányavári-szigetén fogott halam. Üdvözlettel: Sz. S.” – érkezett nemrégiben a kérdés a Társasághoz.
A hal feje kicsi, teste zömök, háta magas, pikkelyei nagyok és ezüstösek, úszói szürke színűek, farokalatti úszójában kevés sugár számolható, ami alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Az ilyen hosszú úszókkal rendelkező példányokat fátyolfarkú ezüstkárásznak nevezzük. Előfordulhat, hogy a hal egyik őse egy fátyolfarkú aranyhal volt, azért rendelkezik megnyúlt úszókkal. Emellett véletlenszerű, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció is okozhatja ez érdekes jelenséget – válaszolta a Társaság.
Jász vagy balin? – a Magyar Haltani Társaság válaszolta meg a kérdést!
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
„Édesapám egy egyesületi tóból fogta a képen látható halat. Elsőnek bodorkának hittük, több embert is megkérdeztünk, de senki sem tudott biztosat mondani. Pontosan milyen hal látható a képen? Köszönettel: B. G.”
A képen látható hal viszonylag magas háta, vöröses úszói, valamint az oldalvonala mentén számolható 60 pikkelye a jászkeszegre utal. A hal szája viszont nagyobb, mint a jászkeszegé, eléri a szem vonalát, farokalatti úszója mélyen beöblösödik és 11-nél több osztott sugár számolható benne, ezek a balin ismertetőjegyei. Mivel a jászkeszegre összességében jobban hasonlít, a képen látható hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin összeívásából származó jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).
A vágótok lett az Év hala 2026-ban!
A vágótok lett az Év hala – osztotta meg a szavazás eredményét közösségi oldalán a Magyar Haltani Társaság – Hungarian Ichthyological Society.
A 2025. december 31. 12:00 óráig beérkezett 2462 szavazat több, mint 45%-át a vágótok kapta, a szilvaorrú keszeg kicsivel több, mint 31%-ot szerzett, a szavazatok 24%-ával a paduc harmadik lett.
Köszönjük a részvételt, minden látogatónknak sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk! – tette hozzá a Társaság bejegyzésében.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság)