A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Dr. Udvari Zsoltot jelölte a MOHOSZ elnöki tisztségére
Rendkívüli tisztújításra készül a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), miután dr. Szűcs Lajos 2026. május 26-án lemondott az elnöki tisztségről. Az új elnök megválasztásáról a szervezet rendkívüli választmányi ülésén döntenek 2026. július 16-án.
A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) tájékoztatása szerint a szervezet – több tagszövetséggel közösen –
dr. Udvari Zsoltot jelölte a MOHOSZ elnöki posztjára.
Az RDHSZ szerint megújulásra van szükség
Az RDHSZ közleményében kiemeli, hogy fontosnak tartja a MOHOSZ demokratikus működésének megerősítését és a szervezet civil jellegének erősítését. A szövetség emlékeztet arra is, hogy története szorosan kapcsolódik Berényi János munkásságához, aki 1945-ben az RDHSZ, 1946-ban pedig a MOHOSZ megszervezésében is meghatározó szerepet játszott.
A közlemény szerint a jelenlegi időszakot alkalmasnak látják arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a szervezet megújításában. Ennek érdekében támogatják dr. Udvari Zsolt jelölését, aki ugyan nem volt tagja az eddigi MOHOSZ-elnökségnek, de az RDHSZ álláspontja szerint szakmai tapasztalatával hozzájárulhat a szervezet előtt álló feladatok megoldásához.
Az RDHSZ által ismertetett elnökjelölti program mottója: „Nyitottság, transzparencia, kooperáció!” A program egyik központi célja a horgászok bizalmának visszaszerzése, a MOHOSZ működésének átláthatóbbá tétele és a szervezet hosszú távú fenntarthatóságának erősítése. A dokumentum szerint ennek egyik első lépése a szervezet működésének átvilágítása lenne.
A program kitér arra is, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel újra kívánják kötni a közfeladat-ellátási szerződést, emellett egyeztetéseket kezdeményeznének a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért, valamint az élő környezetért felelős tárcákkal is.
A cél, hogy az ország mintegy 530 ezer aktív horgászát tömörítő MOHOSZ társadalmi szerepe tovább erősödjön.
A vízhasználattól a szervezeti működésig
A program szerint fontos feladat lesz a 2030-ban lejáró halgazdálkodási haszonbérletek jövőjének előkészítése, valamint a 2031–2050 közötti időszakra vonatkozó kijelölési kezdeményezések kidolgozása.
Emellett szervezeti változásokat is javasolnak, többek között a MOHOSZ Alapszabályának és Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatát, az elnök, az elnökség és a főigazgató feladat- és hatásköreinek újragondolását, valamint a döntéshozatal decentralizálását. A program hangsúlyozza, hogy a területi tagszövetségeknek a jövőben nagyobb szerepet kellene kapniuk a stratégiaalkotásban, a szervezetfejlesztésben és a közfeladatok ellátásában.
A kommunikáció fejlesztése szintén kiemelt elem: a program szerint korszerűsítenék a MOHOSZ külső és belső kommunikációját, nagyobb hangsúlyt fektetve a horgászokkal folytatott nyílt párbeszédre és a visszajelzések beépítésére.
Halgazdálkodás, természetvédelem és klímaalkalmazkodás
A program jelentős része a halgazdálkodási és természetvédelmi feladatokra koncentrál.
A javaslatok között szerepel:
országos program indítása az idegenhonos és inváziós halfajok állományának visszaszorítására; az őshonos halfajok telepítésének erősítése ökológiai szemlélet alapján; a pontytelepítések hosszú távú tervezése; országos halélőhely-fejlesztési program megvalósítása a MAHOP Plusz forrásainak felhasználásával; az NHTS keretében tervezett, mintegy 24 milliárd forintos országos horgászturisztikai fejlesztések megvalósítása.
A program kitér a HORINFO rendszer továbbfejlesztésére, a horgászat digitalizációjának folytatására, valamint arra is, hogy az informatikai fejlesztések az idősebb, digitális rendszereket kevésbé használó horgászok számára is könnyen elérhetők legyenek.
Kiemelt szerepet kapna a vízvédelem
Az RDHSZ által ismertetett program egyik fontos eleme a vízhiány és az aszály kezelésének kérdése. A dokumentum szerint önálló MOHOSZ cselekvési program készülne a vízhiány, a romló vízminőség és a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére. A tervek között szerepel az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF) és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokkal való együttműködés erősítése, különös tekintettel a megelőzésre és a kárelhárításra.
Emellett célként jelenik meg a versenyhorgászat további fejlesztése, az utánpótlás-nevelési programok bővítése, valamint a gyermek- és ifjúsági horgásznevelés erősítése. A program szerint a természet iránt elkötelezett, felelős horgászközösség kialakítása hosszú távon a hazai vizek és halállományok megőrzését is szolgálhatja.
(Forrás, kép és részletek: rdhsz.hu/ Agrionform)
Halazin


