Egy igazán méretes angolnát sikerült horogra csalnia az egykori Drennan Cup győztesnek, Daniel Woolcottnak viszonylag hamar teljesül az, amit sok , a halfajt célzottan horgászó sporttárs csak álmodik!
A kapitális angolnák horgászata igazi türelemjáték: a különleges zsákmányra vadászó pecások gyakran hosszú heteket, sőt akár hónapokat is várnak egyetlen emlékezetes kapásra. Daniel Woolcott azonban alaposan rácáfolt erre, ugyanis mindössze öt éjszakát töltött a vízparton, mire horogra akadt élete egyik legkülönlegesebb fogása: egy 7 font 1 unciás, vagyis megközelítőleg 3,2 kilogrammos angolna.
A korábbi Drennan Cup-bajnok zsákmánya a faj célzott horgászatának mércéjével is figyelemre méltó példány. A nagy angolnák becserkészése ugyanis korántsem egyszerű feladat, hiszen a halak rejtőzködő életmódot folytatnak, és a kapásra sokszor hosszú ideig kell várni.
Woolcott ezúttal azonban viszonylag rövid idő alatt ért el olyan eredményt, amelyre alighanem sok angolna fanatikus horgász irigykedve tekint.
Döbbenetes fogás hajnal előtt
A beszámoló szerint a hatalmas angolna közvetlenül hajnal előtt csábult el a felkínált csalira. A horgász hat döglött csontkukacot tűzött egy 10-es méretű Drennan Gripper horogra. A hely kiválasztása sem volt véletlen: egy mélyebb parti sávban húzódó törés, illetve padka alját vette célba, ahol a meder adottságai kedvező búvóhelyet kínálhattak a halnak.
A csalogatóanyag összeállítására szintén gondot fordított. GLM-alapú etetőanyagot használt, amelyet folyékony féregadalékkal és Fish Gutz nevű attraktánssal tett még intenzívebbé. Ehhez jelentős mennyiségű döglött csontkukacot adagolt, így a horgászat során a megfelelő helyre összpontosíthatta a halak figyelmét.
Az eredmény igazolta a módszert: a 7 font 1 uncia súlyú angolna igazi különlegességnek számít. A fogás egyúttal arra is emlékeztet, hogy a nagy halak horgászatánál nem feltétlenül a vízparton töltött idő hossza a döntő, hanem a megfelelő helyválasztás, a gondosan összeállított csali és az időzítés is sokat számíthat.
Woolcott zsákmánya után a beszámoló egy érdekes kérdést is felvetett a horgászok körében: vajon ki mekkora angolnát fogott, vagy látott már a vízparton? A brit horgász fogása mindenesetre jó eséllyel sokáig emlékezetes marad.
Mi a helyzet az angolnákkal Magyarországon?
A magyar vizekben is előfordulhat angolna, ám a hazai állomány története jelentősen eltér a természetes angolnapopulációval rendelkező nyugat-európai vizekétől. Az európai angolna (Anguilla anguilla) természetes szaporodási területe az Atlanti-óceán Sargasso-térsége. A lárvák a tengeri áramlatokkal jutnak el Európa partjaihoz, majd a fiatal angolnák a folyókon keresztül vándorolhatnak a kontinens belső vizei felé.
Az angolna már a 19. század végén megjelent a magyar vizekben. A Balatonba történő első ismert telepítésére 1890-ben került sor, ám ennek még nem volt jelentős hatása az állományra. A nagy változást az 1961 és 1991 között zajló intenzív telepítési program hozta: ebben az időszakban több mint 83 millió angolnát, túlnyomórészt üvegangolna fejlődési stádiumú egyedet helyeztek a tóba. A telepítések gazdasági célokat szolgáltak, az angolnát ugyanis jelentős mennyiségben értékesítették külföldön.
A balatoni angolnaállomány azonban később komoly problémák forrásává vált. A halak a tóba jutva nagy számban halmozódtak fel, miközben a természetes szaporodásukhoz szükséges tengeri vándorlásra a magyarországi környezetben nincs lehetőségük.
(Forrás: Angling Times, borítókép: Angling Times)
Tömeges pusztulás kezdődött,megfogyatkoott a számuk
Az angolnák tömeges pusztulása különösen az 1990-es években okozott súlyos gondokat a Balatonnál. A pusztulások hátterében több tényező is szerepet játszhatott, köztük betegségek, paraziták, környezeti hatások és az állomány sajátosságai.
A telepítések leállítása, a korábbi pusztulások és az állomány fokozatos változása miatt ma már jóval ritkábban találkozhatunk angolnával a hazai vizekben, mint a betelepítések időszakában. Ettől függetlenül egy-egy példány még ma is horogra akadhat, különösen olyan vizekben, ahol korábban jelentősebb állomány alakult ki.
Az angolna tehát Magyarországon ma is felbukkanhat a horgászok zsákmányában, de jelenléte elsősorban a múltbeli telepítések öröksége. A brit horgász 3,2 kilogrammos fogása pedig jól mutatja, hogy ez a rejtőzködő, különleges életmódú halfaj megfelelő körülmények között még ma is tekintélyes méretűre nőhet.
Angolna akadt a fiatal horgász horgára a Torzsás-zugon!
Mindig örömmel adunk hírt ifjú horgászaink élményeiről, különösen akkor, ha egy igazán ritka és emlékezetes fogásról számolhatunk be. Ezúttal a gyomaendrődi Torzsás-zugról érkezett hozzánk egy kedves történet, amelynek főszereplője a mindössze 8 éves Bors István Bence – számolt be róla a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége közösségioldalán.
Édesapja így számolt be a nem mindennapi kalandról:
„Hosszú évek óta rendszeresen -heti szinten horgászunk 8 éves fiammal Bors István Bencével a gyomaendrődi Torzsás zugon. A mai napon is, a nyári szünidő utolsó hetében is ezt tettük. Önállóan, aktívan, ügyesen, lelkesen horgászik. A ma 15 óra körüli időben a szomszédos stégen pergetett, egy gumihallal, mikor egyszer csak szólt, hogy: Apa gyere szákolni, egy angolnát fogtam… Sose fél a halaktól, de ilyet még nem látott, így kesztyűben fogta meg. Fotózás után egy puszit küldve neki vissza is engedte… Azóta az angolnáról olvasunk….”
Gratulálunk Bencének a nem mindennapi fogáshoz, és kívánunk neki és minden lelkes gyermekhorgásznak még nagyon sok hasonló, emlékezetes vízparti élményt! – írták.
Az angolna (Anguilla anguilla) Európa egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb halfaja. Hosszú, kígyószerű teste miatt könnyen felismerhető, életmódja és vándorlása pedig egészen rendkívüli. Élete jelentős részét édesvizekben tölti, szaporodni azonban több ezer kilométeres útra indul az Atlanti-óceánon át, egészen a Sargasso-tengerig. A kikelő lárvák az óceáni áramlatok segítségével jutnak vissza Európa partjaihoz, majd folyóinkba és más vizeinkbe. Az angolna főként éjszaka aktív ragadozó, táplálékát férgek, rovarlárvák, rákok, puhatestűek és kisebb halak alkotják. Rendkívül szívós hal, nedves környezetben rövidebb ideig a vízen kívül is életben maradhat. Magyarországon napjainkban már ritkán találkozhatunk vele, ezért egy-egy angolnafogás igazi különlegességnek számít. Az európai angolna állománya az elmúlt évtizedekben drasztikusan visszaesett, ezért a faj természetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemel.
(Forrás:Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége)
Tavaly is akasztottak egyet a Körös egyik holtágán!
Hatalmas meglepetés, igazi ritkaság! Angolna akadt horogra úszózás közben a Körös holtágán! A családi horgásztúrán egy nem mindennapi hal köszönt be.
Habár sok hazai pecás gyermekkorának szinte alapvető hala volt az angolna, manapság itthon már a régen tőlük hemzsegő vizeken, mint például a Balatonon is nehezen találhatóak meg. Folyókban pedig szinte a csodával határos egy-egy példány megfogása! Külföldön azért több édesvízben szép számú, méteres egyedek tis foghatóak, Magyarországon már igazi ritkaságnak mondható ez a halfaj.
A múlt héten többnapos családi Soczó-zugi kirándulásról számolt be nekünk egyik horgásztársunk, Marci , ahol a sok szép ponty mellett egy váratlan angolnafogásban is részük volt.
„Október 23-án kezdtük meg egészen hétvégéig tartó horgásztúránkat párommal és apósommal. Legfőképp a holtág pontyait és fehérhalait vettük célba, először döcögősen, hisz nagyon „válogatósan” ettek, végül azért csak-csak beindult mindannyiunknak.” Kezdte beszámolóját Marci.
„Többnyire feederezünk, legfőképp a pontyféléket vesszük célba, de egy-egy ilyen vadvizi túrán a keszegféléknek is nagyon örül az ember. A Profess Fishing termékei közül az őszi időre való tekintettel próbáltunk készülni vegyesen , többynire halas és gyümölcsös csalogatóanyagokkal. Volt amikor épp ezt ették nagyon, de a sima kukoricás cuccok is igazán adták egy napig, ahogy a fűszeresek is.
Egy hosszas kapástalanság után após megunta a feedert, és sima csontis-pinkis úszós készségre váltott. Pár kishal után ez sem volt eredményes, benthagyta a szereléket és nem is igazán figyelt rá. Amikor kivette, hogy frissítsen a csalin, érezte hogy valami van rajta. Először azt hittük valami viziskló vehette fel a csontit ahogy tekergett a vízben, de
ahogy közelebb húzta, mi sem igazán hittünk a szemünknek. Egy angolna volt a horgon!
Ezt követően még számos pontyot és keszeget sikerült megszákolnunk, de a túra „legje” ez a halacska volt. Azóta bárkinek mutattam a fotókat, meséltem róla, iszonyúan rácsodálkozott. Az idősebbek közül sokan mondták, hogy szinte gyerekkoruk óta nem láttak angolnát, főleg nem folyóvízben! ”
Gratulálunk a különleges fogáshoz!