Az Erdély ékszerdobozaként is ismert festői Szent Anna-krátertó az utóbbi években súlyos ökológiai problémákkal küzd. A tengerszint felett 950 méter magasságban található tó nem csupán természeti szépségével, hanem egyedi ökológiai rendszerével is lenyűgözi a látogatókat és a tudósokat egyaránt.
Ahogyan azonban a Lelépő korábban már megírta, a növekvő turizmus és egy invazív halfaj jelenléte miatt a tó vízminősége drámai módon romlott az elmúlt időszakban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatói most összefogtak, hogy megmentsék ezt a különleges természeti kincset.
A Szent Anna-tó állapota évek óta egyre romlik
A Szent Anna-tó vízminőségével kapcsolatos első adatokat 1941-ben publikálta Hortobágyi Tibor botanikus, aki megállapította, hogy a tó fitoplanktonjának 97%-át egyetlen alga faj, a Parvodinium inconspicuum alkotja. Az évek során a tó ökológiai állapota stabil maradt egészen 2016-ig, amikor is hirtelen változások következtek be. Az új domináns alga faj, a Stichococcus bacillaris, megjelenése és a víz átlátszóságának jelentős csökkenése komoly aggodalmat keltett.
Az erdélyi tó vízminőségének romlását a szakértők szerint főként a megnövekedett turizmus és az ezüstkárász betelepítése okozta. Ez az invazív halfaj teljesen átalakította a tó egyszerű, de stabil ökológiai rendszerét.
A legújabb kutatások szerint a víz átlátszósága a korábbi hat méterről egy méterre csökkent, ami drámai változásokat eredményezett a tó élővilágában.
Komplex kutatómunka a tó megmentéséért
2024 júniusában a BLKI kutatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértőivel közösen érkeztek Hargita megyébe, hogy átfogó ökológiai vizsgálatokat végezzenek. A Pro Szent Anna Egyesülettel együttműködve helyszíni méréseket, víz- és üledékmintavételeket végeztek. Emellettdrón- és víz alatti felvételeket készítettek a tó állapotáról.
Az adatokat és mintákat a tihanyi laboratóriumba szállították, ahol tovább elemzik azokat.
A kutatók között búvárok is voltak, akiknek segítségével a tó legmélyebb pontjáról, hat méteres mélységből is sikerült mintákat venni. Ezek az üledékminták már a helyszínen is nem várt felfedezésekhez vezettek, többek között egy fonalas zöldbaktérium szőnyeghez, amely az üledék felszínén alakult ki.
Önkéntes munkát vállalnak a balatoni kutatók a Szent Anna-tó megmentéséért
A tájékoztatás szerint a komplex kutatási projekt mögött nincs önálló anyagi támogatás. A BLKI, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei saját kutatási témáik terhére, önkéntesen vállalták a munkát. A cél, hogy a legmodernebb analitikai eljárásokkal feltárják a tó ökológiai rendszerét. Ezt követően fogják tudni meghatározzák azokat a gyakorlati beavatkozásokat, amelyek a vízminőség javításához vezethetnek.
A kutatók elkötelezettsége és a helyi közösség támogatása reményt ad arra, hogy a Szent Anna-tó visszanyerje korábbi ökológiai egyensúlyát. A kutatások és beavatkozások révén talán sikerül megőrizni ezt a különleges természeti kincset a jövő generációi számára is.
Lelépő, forrás és fotók: HUN-REN