Miért védett a leánykoncér, hiszen egyre gyakrabban akad horogra? A Magyar Haltani Társaság válaszolta meg a felvetést.
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
Miért védett a leánykoncér, hiszen a Dunából már sokszor előkerül, és a Drávában sem ritka? Tudnának erre valamilyen elfogadható magyarázatot adni? Válaszukat várva üdvözlöm önöket, V. J.
A Társaság pedig a következőket válaszolta:
“Nem vagyunk illetékesek, de megpróbálunk válaszolni. Kezdjük azzal, hogy ez a faj már legalább kétezer év óta itt él, tehát őshonos nálunk, de egyben bennszülött halunk is, mert a Duna vízrendszerében alakult ki, és ma sem él sehol másutt. Két évtizede még ritkaság volt a Kárpát-medencében, ezért örülünk, hogy a Dunában és a Drávában már gyakrabban találkoznak vele, de az ország keleti felében még ritka. A Tisza vízrendszerének északi részeiről már vannak adataink, de a szomszédos Romániában az elmúlt fél évszázadban mindössze 3 alkalommal került elő, a Körösökből pedig még nem is jelezték. A világ leánykoncér-állományának nagy része nálunk él, tehát a fajt mi tudjuk megóvni az utókor számára. Úgy véljük, ezek a tények indokolhatják a faj védettségét.”
Nemrég gyönyörű leánykoncér akadt horogra a Szigetközben!
A Magyar Haltani Társaság erősítette meg a védett hal faját.
„A Szigetközben fogta a fiam ezt halat, szerintünk leánykoncér. Kérem a megerősítésüket! Üdvözlettel: T. J.”
A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, oldalvonalán 45 pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo) – válaszolta meg a Társaság.
Küsz, garda, vagy kurta baing?
Itt is a Magyar Haltani Társaság fejtette meg a kérdést!
Ezt a halacskát február elsején fogtam Dunaharasztinál a Duna-Tisza-csatornából, pár méterre annak torkolatától. Kisebb csapat bandázott a felszín közelében, voltak köztük nagyobb halak is, de csak ezt az egyet tudtam megfogni.
Szerintem garda, mások szerint talán kurta baing.
Kérem döntsék el kinek van igaza. Üdvözlettel: D. T.
„A garda mellúszója eléri a hasúszó kezdetét és oldalvonala kacskaringós lefutású, így ez a faj kizárható. A kurta baing oldalvonala rövid, csak az első néhány pikkelyen figyelhető meg, míg a képen látható hal oldalvonala végig látszódik. A túlnyúló alsó állkapocs állasküszre is utalhatna, viszont az oldalvonalon a pikkelyek száma nem éri el az 55-öt. A szokatlan felső állkapocs horogszabadítás közben sérülhetett meg. A felső állású száj, a nagy szem és a megnyúlt test alapján
a képen látható hal egy küsz (Alburnus alburnus).”
– állt a Társaság válaszában.
Se nem dévér, se nem lapos! A Magyar Haltani Társaság fejtette meg, hogy mit fogott a horgász!
„Sokféle halat fogtam már, de ez a kicsi kifog rajtam és ismerősömmel is kisebb vitába keveredtem miatta. Az én tippem dévérkeszeg, ő laposkeszegnek gondolja. Kérem segítsenek a beazonosításban. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: K. A.” – írták a társaságnak küldött üzenetben.
A dévérkeszeg pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól fölfelé haladva a felére csökken, míg a képen látható hal pikkelyei közel egyforma méretűek, így ez a faj kizárható. A laposkeszeg szája felső állású, pikkelyei apróbbak, farokalatti úszója hosszabb. A képen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, szeme nagy, mellúszójának töve vöröses színű,
ezek alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna).
Bagoly vagy dévér?
Tavaly is egy ilyen különleges hallal kapcsolatban keresték a Magyar Haltani Társaságot. Egy halbarát a következő üzenetet juttatta el szerkesztőségükhöz, melyhez az alábbi különleges fotót is csatolta:
„Egy horgászoldalon találkoztam az alábbi képen látható hallal, ami egy kisebb vitát váltott ki az olvasók között. Én bagolykeszegre gondoltam, míg mások dévérkeszegre tippelnek. Segítségüket szeretném kérni a pontos határozásban. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. J.”
„A bagolykeszeg szemei nagyobbak, mint a képen látható példányé, emellett a hosszú farokalatti úszójában 30-nál is több sugár van, a szája teljesen alsó állású, az orra lekerekített. A képen látható hal farokalatti úszójában 30-nál kevesebb sugár van, szája félig alsó állású, pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól felfelé haladva felére csökken, ami alapján megállapítható, hogy a hal egy dévérkeszeg (Abramis brama).” – válaszolta meg a kérdést a Társaság.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság)