Őshonos fajok is veszélybe kerülhetnek a Zagyva kotrása közben. Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes hívta fel a figyelmet a munkálatok árnyoldalára.
Pár nappal ezelőtt Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes néhány, a Zagyva kotrását bemutató felvételt tett közzé. A felvételek mellé néhány kicsit indulatosabb hangvételű észrevételt is tett, melyekről részletesebeben a tegnapi napont számolt be közösségi felületén. Itt szembehelyezi az emberi érdekeket a természetre gyakorolt hatásokkal, melyekre felületesen tekintve a témára, szinte nem is gondolnánk.
A Zagyva folyó mederkotrása látszólag technikai kérdés, valójában azonban súlyos természetvédelmi következményekkel jár. Az ismert természetfilmes és szakértő, részletesen összefoglalta, milyen védett fajokat érinthet a beavatkozás. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük szavait, hogy mindenki pontos képet kapjon a veszélyeztetett élővilágról.
Védett fajok a Zagyvában: halak, kétéltűek, madarak veszélyben
“A kotrás a Zagyvában előforduló
védett halakat érinti elsősorban: réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő.
Ironikus, hogy Dérer István, a Maconkai-tározó ura épp ezen a héten fog előadást tartani a Haltani Konferencián “őshonos halaink védelméről”.
Aztán kétéltűeket: tavi, kis tavi és kecskebékát, vöröshasú unkát, de más fajok ebihalai is lehetnek még a vízben, pl. barna ásóbéka. Pettyes gőte és dunai tarajosgőte is előfordulhat.
Hüllőket: vízisiklót és mocsári teknőst. Minden kétéltű- és hüllőfaj védett.
Védett madarakat: nádirigót, foltos nádiposzátát, nádi tücsökmadarat… Ottjártunkkor több alkalommal is láttunk fiókát etető szülőket a megmaradt nádasban. A vízimadarak (guvat, vízityúk, récefélék, törpegém – utóbbi fokozottan védett) még fiókáikat nevelik: ha nem lesz nádas, nem lesz életterük.” – kezdte sorait.
A kotrás ökológiai hatásai: szitakötő-lárváktól a talajvízig
A Zagyvának pont ezen a szakaszán jeletős állománya van a díszes légivadász nevű szitakötőnek, mely szintén védett és Natura2000 jelölőfaj, az ő lárváiból is ipari mennyiséget pusztít el a kotrás.
Mindezeken túl megszünteti a nádas árnyékoló hatását, tehát felmelegíti a vizet, s a gyorsabb lefolyás miatt a beszivárgás is megszűnik, helyette a folyó a környezetében lévő talajvizet fogja még inkább leszívni.”- zárta gondolatait.
(Forrás : Szendőfi Balázs)