Hatalmas meglepetésre angolna akadt horogra a Fűzfás-zugi-holtágon! Az európai angolna őshonos halunk, de meglévő hazai állományait az évtizedekkel ezelőtti mesterséges állományképzésnek köszönhetjük. Az angolna ugyanis kihalófélben lévő állatfaj. Világállománya az elmúlt 50 évben, becslések szerint 98 százalékkal csökkent.
Rendkívül örömteli fogásról számolt be pár nappal ezelőtt közösségi oldalán a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
Kézsmárki Attila horgásztársunk a Fűzfás-zugi-holtágon ugyanis egy angolnát fogott.
Az idősebb horgászok számára egy-egy angolna fogása egykoron nem számított rendkívüli eseménynek, hiszen az ország számos vízterületén gazdasági célú angolnaprogram zajlott a szocializmusban – írja bejegyzésében a Szövetség. Az 1970-80’-as években a Körösök egyes szakaszain, például kövezéseken, még célzatosan is érdemes volt rá próbálkozni, számos holtágban pedig rendszeres éjszakai vendég volt a gilisztacsokorral csalizott szereléken. Ezek az állományok mára elkoptak, manapság kuriózum egy-egy példány előkerülése – jegyezték meg.
Az európai angolna őshonos halunk, de meglévő hazai állományait az évtizedekkel ezelőtti mesterséges állományképzésnek köszönhetjük.
Az angolna ugyanis kihalófélben lévő állatfaj. Világállománya az elmúlt 50 évben, becslések szerint 98 százalékkal csökkent.
– tették hozzá.
Mesterséges tenyésztése nem megoldott, számos nemzet kutatói próbálják elérni ezt az áttörést, versenyt futva az idővel.
Mint megjegyzik, a fentiek okán ezért mindenképpen említésre méltó Kézsmárki Attila közelmúlti, Fűzfás-zugi-holtágon történő angolnafogása, amely a beszámoló szerint így hangzik:
„A délutáni órákban fogtam két szem fehér csontival. Az előke hossza 50 cm-es volt. Gyönyörű elhúzós kapással jelentkezett, kis fárasztás után, meglepődve tapasztaltam, hogy angolnát fogtam. Gyerekkoromban fogtam utoljára.”
(Forrás: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége)