Az idei tavasz időjárása ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az ország több térségében a vízhiány már nem átmeneti jelenség. A tartós csapadékhiány és az alacsony talajnedvesség miatt az aszály nemcsak mezőgazdasági, hanem vízgazdálkodási kérdéssé is vált, amelyre országos szintű válaszlépések indultak.
A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyetlen száraz időszak következményéről van szó, hanem több egymást követő év hatásai rakódnak egymásra. Az elmúlt időszak csapadékhiánya miatt több térségben már a felszíni és felszín alatti vízkészletek is érzékelhető nyomás alá kerültek.
A vízügyi szervezetek ezért országos koordináció mellett kezdték meg az intézkedéseket. A cél nem kizárólag az aktuális hiány enyhítése, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek minél nagyobb része helyben maradjon és hosszabb távon is hasznosítható legyen.
Az eredeti cikkben ezt így fogalmazzák meg:
„Az egyre súlyosbodó aszályhelyzetet csak a vízügyi igazgatóságok összehangolt működése mellett, térségi megoldásokkal lehet kezelni.
A védekezés célja a rendelkezésre álló vízkészletek megtartása és a lehető leghatékonyabb felhasználása.”
írja a Telex
Az aszály hatásai nem minden régióban jelentkeznek azonos módon, de közös pont, hogy a talajok vízutánpótlása egyre nehezebbé válik. A mezőgazdaság számára ez különösen érzékeny időszak, hiszen a tavaszi fejlődési szakaszban lévő kultúrák vízigénye magas, miközben a természetes utánpótlás korlátozott.
A védekezés részeként előtérbe kerül a vízvisszatartás, a tározási kapacitások jobb kihasználása és az olyan beavatkozások erősítése, amelyek lassítják a víz gyors elvezetését. Ezek az intézkedések rövid távon mérsékelhetik a problémát, hosszabb távon azonban a szakértők szerint alkalmazkodóbb vízgazdálkodási szemléletre lesz szükség.
A helyzet súlyosságát az eredeti cikk egy másik részlete is érzékelteti:
„Az elmúlt öt év halmozott csapadékhiánya országos átlagban április végére elérte a 462 millimétert, ami több térségben már a vízkészletek állapotában is jól látható változásokat okozott.”
olvasható a Telex cikkében
A következő hónapok egyik kulcskérdése az lesz, hogy érkezik-e elegendő csapadék, és abból mennyit sikerül megtartani. Az aszály kezelése ugyanis már nem kizárólag időjárási kérdés, hanem egyre inkább annak a próbája, hogyan tud alkalmazkodni a vízgazdálkodás egy tartósan szárazabb környezethez.
Így tervezik hasznosítani az új kormány által bejelentett 257 milliárd forintnyi vízügyi fejlesztést
A Telexnek arra a kérdésére, hogy a 10 millió köbméternyi visszatartott vízmennyiség már az új kormány első intézkedései között bevezetett Országos Vízügyi Koordinációs Központ (OVKK) felállításának köszönhető-e, azt válaszolták, hogy ez a növekmény a vízügyi ágazat több éve végzett rutinszerű vízmegtartási tevékenységének, az őszi-téli, illetve a tavaszi-nyári időszakokra kidolgozott vízmegtartási üzemrendjeinek az eredménye. „A Koordinációs Központ első intézkedésével ezen tevékenységek fokozását rendelte el a hétvégi csapadék minél hatékonyabb megtartása érdekében”.
Mint az OVF Facebook-oldaláról kiderült, az Országos Vízügyi Koordinációs Központ legutóbb május 19-én ülésezett Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Bögi Viktória, a minisztérium bejelentett parlamenti államtitkárának részvételével, ahol a vízügyi szakemberek bemutatták az elmúlt napokban megtett azonnali intézkedéseket.
Mint megtudtuk, az OVKK működése során „folyamatosan koordinálja a vízhiány elleni védekezést, az aszály hatásai enyhítése érdekében tett területi, térségi erőfeszítéseket. Jelenleg ez a saját rendszereinkben végzett vízmegtartások, térségi
vízátvezetések mellett a nem állami tulajdonban vagy kezelésben lévő holtágak gravitációs és szivattyús feltöltését, ökológiai célú vízpótlások elvégzését, koordinációját foglalja magába.”
Az új kormány első sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy 257 milliárd
forintnyi vízügyi fejlesztés fog megvalósulni uniós források felhasználásával, amit vízügyi szakemberek bevonásával fognak elkölteni. Az OVF-nél ezért rákérdeztünk arra, lehet-e már tudni, hogy ezek a fejlesztések pontosan hol fognak megvalósulni, és milyen célokra fogják fordítani ezt az összeget.
Mint válaszukban írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Plusz (KEHOP Plusz) keretében a vízügyi ágazat elsősorban azokon a területeken fog beruházásokat megvalósítani, amelyek leginkább érintettek a vízhiánnyal és az aszállyal.
„A célunk, hogy ezek a fejlesztések nagymértékben hozzájáruljanak az adott térség éghajlatváltozásból adódó vízgazdálkodási problémáinak enyhítéséhez, csökkentsük a vízhiány és az aszály okozta károkat, javítsuk a térség komplex vízgazdálkodását.”
Elmondásuk szerint a tervezett fejlesztések között van többek között:
- a Dél-Homokhátság és a bácskai területek vízpótlása;
- a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása;
- a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása;
- az Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése;
- a Hajdúhátságon a CIVAQUA-programhoz kapcsolódó vízgazdálkodási fejlesztés;
- emellett jelentős beavatkozások készülnek a Keleti-főcsatorna mentén;
- valamint a Szigetközben is.
Az OVF szerint ezen fejlesztések többsége már az előkészítési szakaszban van, és rendszeresen egyeztetnek róla a területileg illetékes nemzeti parkokkal annak érdekében, hogy természetvédelmi szempontból is a lehető legjobb megoldásokat találják meg a kivitelezésre. A fejlesztéseknek 2029 végére kell megvalósulniuk.
Mint írták, a fejlesztéseik másik nagy csoportja az előző uniós ciklusban (a 2014–2020-as költségvetési időszakban) előkészített beruházások, köztük domb- és hegyvidéki tározók. Ezek kivitelezése várhatóan még idén ősszel megkezdődik.
(Forrás, borítókép: TELEX)