A Duna fővárosi szakaszán is tömeges rajzásba kezdtek a kérészek, az Árpád hídon fénysorompó védi őket a forgalomtól. Jelenlétük a víz tisztaságát jelzi, mutatjuk, hogyan lehet őket megfigyelni. Idén a Hernádon jelentek meg először, majd „berobbant” a Dráva, az Ipoly és most már a Duna is. Ez a Dunavirágzás.
A milliónyi kérész légi tánca, a tiszavirágzás hungarikum, a faj korábbi európai élőhelyeinek 98 százalékát elveszítve mára gyakorlatilag a Tiszára és mellékfolyóira szorult vissza. Ellentétben rokonával, a szerényebb megjelenésű dunavirággal, amely az utóbbi évtizedekben mondhatni feléledt, és nemcsak a hazai folyószakaszokon produkál látványos rajzást – újabban már Budapesten is –, hanem kontinens-szerte egyre több helyen jelenik meg.
Fénysorompó a kérészeknek
2023. augusztus másodikától az Árpád hídon üzemkész állapotban várja a dunavirágok rajzását a kérészvédő fénysorompórendszer, erről a Magyar Állatvédelem számolt be. A dunavirágok egyébként a tiszavirágok közeli rokonai. Kék fényű lámpák fogják segíteni a fehér kérészek, azaz a dunavirágok következő hetekben várható rajzását a Duna budapesti szakaszán. A Budapest Közút koordinálása mellett az Árpád híd négy pillérén nyolc darab lámpát helyeztek el.
EZEK A VILÁGÍTÓTESTEK A HÍDHOZ ÉRKEZŐ ROVAROKAT A VÍZFELSZÍN KÖZELÉBEN TARTJÁK,
így megakadályozzák azt az elmúlt években jellemző problémát, hogy a hidak közvilágítása miatt a kérészek felrepüljenek a hídra és petéiket az úttestre rakják le a Duna vize helyett.
Dunavirágzás
A dunavirág tömeges, több száz ezres, milliós felrepülése időben jócskán elhúzódó folyamat, idén július legvégén észlelték az első példányokat a Hernádon, majd megjelent a Rábán, az Ipolyon és már a Dunán, sőt, a főváros egyik ütőerének számító Árpád híd környékén is előbukkant a vízből. Utóbbit azért is fontos kiemelni, mert a védett, egyedenként 10 ezer forint eszmei értékű kérészekre településeink mesterséges fényei jelentik a legnagyobb veszélyt.
Mit érdemes tudni erről a pazar látványt nyújtó fajról? Dunavirág létére mit keres a Tisza mellékfolyóján, a Hernádon? Hogyan védik a kutatók a lámpáink fényétől? Dr. Kriska György biológust, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadóját, az ELTE TTK Biológiai Intézet docensét kérdezte a 24.hu. A válaszok ERRE a linkre kattintva érhetőek el.
24.hu – Halazin
Címlapkép: Újvári Zsolt – 24.hu