50 invazív sügeret fogott csemegekukoricával és kenyérgyurmával a Hévíz-csatornán a Magyar Haltani Társaságnak író horgász. Bár ezek a halak hideg vízben nem telelnek át, évről évre egyre messzebb merészkednek a kifolyótól a hidegebb víz felé, fokozatosan alkalmazkodva a magyarországi viszonyokhoz.
November 28-án a Hévízi-kifolyó zsilip alatti részénél másfél óra alatt horoggal több mint 50 darab trópusi sügért fogtam. Volt közöttük jaguársügér (Parachromis managuensis) és több különböző hibrid sügérféle is. A csali, csemegekukorica és kenyérgyurma volt. Tisztelettel: H. E. – osztotta meg a hozzá beérkező levelet a Magyar Haltani Társaság.
A Társaság válasza pedig a következő volt:
„A Hévízi-csatorna kezdeti szakaszának meleg vizében számos idegenhonos halfaj él igen nagy egyedszámban, melyeket akvaristák engedtek szabadon.
Bár ezek a halak hideg vízben nem telelnek át, évről évre egyre messzebb merészkednek a kifolyótól a hidegebb víz felé, fokozatosan alkalmazkodva a magyarországi viszonyokhoz.
A klímaváltozás következtében teleink egyre enyhébbek, ami lehetőséget ad ezeknek a fajoknak arra, hogy akár hőforrás nélkül is átteleljenek, ennek következményei a hazai halfaunára nézve beláthatatlanok. Éppen ezért tilos megunt akváriumi halakat és más házikedvenceket szabadon engedni.” – írták.
Tavaly tavasszal 300 kilónyi egynyaras csukát szabadítottak rá a Hévízi-tó invazív halaira!
A halászás során közel 500 inváziós, bölcsőszájú halfélét fogtak ki. míg őshonos halakból összesen alig 20 darabot.
A vizsgálatról és a csukák telepítéséről a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. készített videót, melyben dr. Ferencz Árpád, a MATE Természetesvízi Halökológiai Tanszék tanszékvezetője nyilatkozott.
Az ittlévő halak többsége két taxonba tartozik. Azért nem mondok fajt, mert nagyon sok köztük a hibrid. Ráadásul úgy, hogy nem feltételen két fajnak a hibridje, hanem a hibridnek egy újabb hibridje. Ez egy nagy massza, de mégis a két fő taxon, ami látható, az a jaguársügér, a hosszúkásabb fajta, a másik pedig a tűzfejű tarka sügér
– mondta a szakember, aki mutatott még egy citromsügért is, abból is akadt néhány darab a hálóban.
Az invazív fajokkal az a probléma, hogy a ragadozó, halevő jaguársügér felfalja az őshonos halakat. Míg a szerves törmeléket fogyasztó sügérféle pedig kiszorítja az őshonos társaikat – írja a Sokszínű vidék.
A csatornán a szakemberek egy hálót feszítettek ki, úgynevezett akasztást végeztek és ezt a területet halászták le, gyérítve az invazív fajok számát. Ugyanerre a területre telepítették be a csukákat és megnézik majd, hogy egy év alatt mi történik az inváziós fajok állományával. A biológiai szelekciót követően, jövő télen ismét lehalásszák majd a Hévízi-tó kifolyóját. Ezután megvizsgálják, hogy mennyiben változott a halállomány összetétele.
A szakemberek reménykednek a csukákban
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azt írta weboldalán, hogy annak érdekében, hogy a csukák minél hatékonyabban végezhessék “dolgukat”, a Hévízi-tó alatti műtárgytól számított 500 méter hosszú csatornaszakaszon ragadozóhal-fogási tilalmat rendelnek el 2024. december 31-ig – közölte a portál.
Jelenleg már zajlik a csuka fogási tilalma. Néhány nap múlva pedig elkezdődik a május 1-ig tartó ragadozóhalfogási tilalom, amelyet a Balatoni Horgászrend szabályoz. Az ezt követő időszakban az új, helyi tilalmat a csatorna partján elhelyezett táblákon is fel fogják tüntetni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság, Sokszínű vidék, Fotó: Balatoni Limnológiai Intézet)