Halpusztítás vagy védelem? Robbanhat a vita a kormorán-szabályozás miatt Nagy-Britanniában
Halpusztítás vagy védelem? Robbanhat a vita a kormorán-szabályozás miatt Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Királyságban hosszú évek hallgatása után végre komoly változás körvonalazódik a kormorán-szabályozás terén. A döntéshozók egyre nyíltabban ismerik el: a probléma valós, súlyos, és már nem söpörhető a szőnyeg alá.
A téma eredeti forrása az Angling Times, amely részletesen foglalkozott egy korábbi cikkében a várható jogszabályi fordulattal.
A kormorán-szabályozás fordulóponthoz érkezhet
A brit horgászok és halgazdálkodók számára a kormorán nem új keletű ellenség. Évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy a madarak egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az édesvízi halállományokra, legyen szó folyókról, tavakról vagy halastavakról. Most először azonban úgy tűnik, a törvényalkotók is komolyan veszik ezeket az aggályokat, és a kormorán-szabályozás kérdése valódi politikai napirendre került.
“Az 1970-es évek óta a nagy kárókatona (Great Cormorant)
európai állománya elképesztő mértékben megnőtt: a becslések szerint 50 000 példányról mára több mint 2 millióra.
Ez az exponenciális növekedés sok szakember szerint már nem összeegyeztethető a természetes egyensúllyal, és súlyos következményekkel jár a halfaunára nézve. ” – írja az angol horgászlap
“A kormoránok mostanság becsült fogyasztása évente több mint 274 000 tonna halat tesz ki, amit a helyi rekreációs horgászklubok számára okozott, több mint 100 millió eurós veszteséghez vezet a telepített halállományokban 2023-ban és 2024-ben. ” – számszerűsítik az anyagi kárt.
Tudományos bizonyítékok kontra politikai óvatosság
A kormorán-szabályozás körüli vita sokáig azért akadt el, mert a döntéshozók kizárólag tudományos bizonyítékokra kívántak támaszkodni. Bár a horgászok tapasztalatai egyértelműek voltak, hosszú ideig más érdekcsoportok vitatták, hogy a kormorán valóban jelentős károkat okoz-e.
“Ezen tudatában a horgász szervezetek, például az Angling Trust, több mint 15 évre visszamenő tudományos és biológiai adatokból álló saját gyűjteményt készítettek, amelyek egyértelmű korrelációt mutatnak a kormoránok számának növekedése és az Egyesült Királyság halállományainak csökkenése között. Ez az igazolás egyre világosabbá teszi, hogy az a ragadozó probléma, amit a horgászok évek óta jeleznek, valójában létező és mérhető valóság.
Annak ellenére, hogy
körülbelül 3 millió fontot költöttek horgászbérletekből a halak ragadozással szembeni védelmére az elmúlt tíz évben,
az Angling Trust tisztában van azzal, hogy önmagában nem tudja közvetlenül megoldani az okot — ezért is lehet rendkívül fontos ez a lehetséges jogi változás a horgászat jövője szempontjából” – közölték a részleteket.
Mi változhat a gyakorlatban?
Jelenleg Angliában évente legfeljebb 3000 kormorán kilövésére adható ki engedély, szigorú feltételek mellett. A gyakorlatban azonban ezt a keretet ritkán használják ki, az engedélyeztetés lassú és bürokratikus, így sok vízterület védtelen marad.
Egy új, európai szintű kormorán-kezelési terv előkészítése zajlik, amelyet várhatóan 2025 őszén terjeszettek az Európai Bizottság és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete elé. A dokumentum célja a kormorán-állomány fenntartható szintre csökkentése, valamint olyan konfliktusos térségek kijelölése, ahol határozottabb beavatkozás válhat szükségessé.
Nem csak brit probléma
Fontos kiemelni, hogy a brit vizeken pusztító kormoránok jelentős része nem helyi állományból származik, hanem a kontinensről és a balti térségből érkező vonuló madarakból. Ez tovább erősíti azt az érvet, hogy a kormorán-szabályozás nemzeti szinten önmagában nem elég, összehangolt európai fellépésre van szükség.
A téma hazai párhuzamait egy nemrégiben történt gyérítés mutatja,ahol 72 kárókatonát lőttek ki a Tiszánál.
A kérdés már nem az, hogy kell-e változtatni, hanem az, hogy mikor és milyen eszközökkel. A kormorán-szabályozás Nagy-Britanniában látványosan fordulóponthoz érkezett, és a következő évek döntései hosszú távon meghatározhatják a vizek halállományának jövőjét – nemcsak a briteknél, hanem egész Európában.
(Forrás: Angling Times, Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége bejegyzése)