Hihetetlen madársereg: közel tízezer aranylile pihent meg a kardoskúti Fehér-tónál
Soha nem látott mennyiségű aranylile pihent meg március első napjaiban a Kardoskúti Fehér-tó térségében, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik kiemelt jelentőségű madárélőhelye.
A természetvédelmi szakemberek összesen 9300 aranylilét számoltak össze, ami új rekordot jelent a területen. Ezzel megdőlt a korábbi csúcs, amelyet 2017-ben jegyeztek fel, akkor 8200 példány tartózkodott egyszerre a Fehér-tónál.
A hideg tél után érkeztek meg
A kemény téli időjárás miatt a madarak korábban teljesen elvonultak a térségből. Az első kisebb csapatok csak január végén jelentek meg újra, számuk azonban folyamatosan nőtt, míg végül március elején elérte a rekordot.
Az aranylilék napirendje is jól megfigyelhető volt:
– éjszaka a tó sekély vizén pihentek
– reggel a közeli gyepeken kerestek táplálékot
– napközben visszatértek a tóra pihenni és tollászkodni
– délután ismét táplálkozni indultak
Tudtad?Az aranylilék a tundrákon költenek Európa és Oroszország északi területein, a telet viszont sokszor több ezer kilométerrel délebbre, Nyugat-Európában vagy a mediterrán térségben töltik.
Nem csak aranylilék érkeztek
A rekordközeli madármozgás nemcsak az aranyliléket érintette. A térségben 6200 példányból álló csapatokban jelentek meg a bíbic madarak is, amelyek gyakran vegyes csapatokban vonultak az aranylilékkel.
A Kardoskút környéki rövidfüvű gyepek ideális táplálkozóhelyet jelentenek számukra, hiszen a juhokkal legeltetett területeken könnyen megtalálják a rovarokat, pókokat, férgeket és egyéb ízeltlábúakat.
A szakemberek szerint az is hozzájárulhatott a madarak koncentrációjához, hogy a térségben jelenleg kevés a vízállás a szántókon és a gyepeken, ezért a madarak nagy része a Fehér-tó környékén gyűlt össze.
Fotó: Vasas András (KMNP)
Ínséges idők jártak a Balatonnál télvíz idején
Élelem után kutató madarak ezrei lepték el a Balatont Tihanynál
A rendkívül hideg téli időjárás látványos természeti jelenséget hozott vissza a Balatonra: hosszú idő után ismét befagyott a tó felszíne, ami különleges madármegfigyelési helyzettel párosult – írta a Lelépő.
A Szántód–Tihany komp útvonalán, ahol a jég a hajóforgalom miatt feltöredezik, vízimadarak ezrei gyűltek össze táplálékot keresve, köztük ritkábban megfigyelhető fajok is feltűntek.
A különleges pillanatokat Toroczkai Csaba örökítette meg, a felvételeket pedig a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Facebook-oldal tette közzé. A képeken jól látható, ahogy a befagyott tó felszínén és a komp által felkavart, hullámzó vízszakaszon egyszerre mozog több ezer madár, egészen egyedi, szinte filmes látványt teremtve.
A fotók Tihany térségében készültek, ahol a jeges Balaton és a madárseregek együttese ritka és különösen látványos téli képet rajzol a magyar tengerről. Az ilyen időszakok nemcsak a természetfotósok számára jelentenek különleges lehetőséget, hanem arra is emlékeztetnek, mennyire érzékenyen reagál az élővilág az időjárási szélsőségekre.
(Forrás: Toroczkai Csaba, Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Facebook-oldal Lelépő)
Ezért ne etesd a vízimadarakat! – kéri az állatvédlmi kormánybiztos
Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a vízimadarak etetése, azonban ez a jószándékú cselekedet sajnos súlyos következményekkel járhat. Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv végrehajtásáért felelős kormánybiztos felhívja a lakosság figyelmét: a vízimadarak etetése tilos és veszélyes – mind az állatokra, mind a környezetre nézve.
Az emberi beavatkozás, különösen a kenyér, pékáru, pattogatott kukorica és egyéb feldolgozott élelmiszerek kínálása, megbetegítheti a madarakat, emésztési problémákat okozhat, sőt hosszú távon el is pusztíthatja őket. Ezen felül
a mesterséges etetés megzavarja természetes vonulási szokásaikat és a természetes túlélési mechanizmusokat is torzíthatja.
A kormánybiztos kiemeli: „a vízimadarak etetése az állatok egészségét veszélyezteti, illetve élelmiszerpazarlással is jár, elősegítheti a kórokozók terjedését, megnövelheti a rágcsálók számát, éskárosítja a vízi ökoszisztémát is.”
A túletetett madarak között fokozódhat az agresszió, nő a sérülések kockázata,
valamint a táplálékmaradványok szennyezik a vízfelületeket.
A nyári időszakban különösen fontos továbbá, hogy a madarak friss ivóvízhez juthassanak. Ha valóban segíteni szeretnénk, inkább helyezzünk ki itatókat a kertbe vagy közterületekre, melyekben a madarak nemcsak inni, hanem fürödni is tudnak.
A természet védelme közös felelősségünk. Ovádi Péter emlékeztet: „A vadon élő állatoknak akkor tesszük a legjobbat, ha nem zavarjuk meg életüket. A valódi szeretet azt jelenti, hogy békén hagyjukőket élni a saját környezetükben.”
(Forrás: Lelépő, Fotó: Nagy Lajos/Napló)