Zajlik a vízháború hazánkban – Kézzel-lábbal küzdenek a természetvédők a nyári mederkotrások ellen! Az Euronews egy részletesebb írásban hozta le nemrég, milyen indokkal tartják teljesen ésszerűtlennek az nemrég megkezdett mederkotrásokat a vízvédők és a kutatók.
Természetvédelmi vitákat és közéleti felzúdulást is kiváltottak azok a nyári mederkotrások, amelyek Magyarország több vízfolyásán indultak el az aszály közepén. Miközben a hatóságok vízmegtartási céllal indokolják a beavatkozásokat, szakértők és aktivisták szerint ezek épp ellenkező hatással járnak, és súlyos ökológiai pusztítást okoznak. Az alábbiakban az Euronews cikkét közöljük módosítás nélkül, amely részletesen bemutatja a történteket, megszólaltatva biológusokat, halkutatókat és a helyi közösségeket is.
A riport alapján felmerül a kérdés: valódi aszálykezelés történik – vagy csak költségvetési pénzekért folyik a természetrombolás?
Szokatlan időpontban, a nyári vegetációs időszak közepén indultak mederkotrások Magyarország számos vízfolyásán, miközben az országban súlyos aszály van. Természetvédők szerint mindez lázas látszattevékenység az aszályvédelem jelszava alatt.
Az első, nagy felháborodást kiváltó kotrás a Zagyva folyón kezdődött július 9-én, ahol az aszály miatt eleve vékony érré apadt vízfolyás mindkét oldalát teljesen letarolták a vízügyi hatóságok. A Gerje patak Cegléd melletti szakaszán még elkezdődött ugyan a kotrás, de az egyik oldalon itt már meghagyták a nádast, és a felháborodás miatt végül a kotrással is felhagytak.
A magyar vízügyi hatóságok szerint a mederkotrások az aszály kezelését szolgálják és kímélik az élővilágot, természetvédelmi szakemberek és aktivisták bizonyították, hogy azok veszélyeztetett állat és növényfajok tömeges pusztulását okozzák – mint például a ritka réticsíkét.
Az Euronews a Gerje patak mellett találkozott a károkat felmérő aktivistákkal.
A réticsík végzete
– Egy ilyen kotrás az élővilágot képes teljesen lenullázni – magyarázta az Euronewsnak Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes. – Ha megnézzük ezeket a kidobált depóniákat, akkor ez több száz réticsíkkal volt tele.
“A réticsík védett halfaj, 10 000 forint a természetvédelmi értéke egy darabnak, és mi ebből 78 darabot találtunk elpusztulva – de az nem azt jelenti, hogy nem volt még kétszer ennyi kidobálva.”
Szendőfi azt is elmondta, hogy a réti csík a szárazságot képes túlélni úgy, hogy a meder közepén a gyökérzónába beássa magát, mivel a légköri oxigént is fel tudja használni – egész addig, amíg a testét nedvesen tudja tartani. Ezért a faj kíméletére nem alkalmas az a megoldás sem, ha a meder egyik oldalán meghagyják a nádat. A középről kiszedett náddal együtt kitermelt iszapban rengeteg réticsík veszett oda, a megmaradtaknak pedig a búvóhelye semmisül meg. Ezen kívül számos védett fajt, mocsári teknőst, békafajokat és a nádban fészkelő, még fiókát nevelő madarakat is elpusztít ez a fajta beavatkozás.
Aszály ellen pont nem alkalmas
A természetvédők vitatják, hogy az aszály ellen bármi értelme lenne a patakok és más vízfolyások kotrásának.
– Sajnos aszályvédelmi szempontból a kotrás nem segít, mivel ez gyorsítja a lefolyást – magyarázta az Euronewsnak Juhász Erika biológus, helyi aktivista. – Egy nádfal jelentős lefolyás-lassító tényező, a víznek az áramlása lelassul, szinte megáll.
Ha kotorjuk ezt a vizet, a növényzet okozta párolgási veszteség ugyan megszűnik, de maga a vízfelszín kezd el párologni. A szabadon áramló vízben néhány másodperc alatt métereket tesz meg a rajta lebegő kis levél, és ebben az ütemben tűnik el a víz a tájból.(…)
Juhász Erika kiemelte azt is, hogy az aszály ellen tudna tenni értelmes dolgot is tenni a vízügy, például természetes anyagból készült fenékküszöbök elhelyezésével, amelyek magasabban tartják a vízszintet. Elmondásából az is kiderül, hogy a Gerjén készítettek is ilyet a helyi aktivisták kérésére, miután a kotrást egy barna rétihéja-fészektől 10 méterre leállították.
Csak találgatni lehet, miért csinálják
Hogy miért a vegetációs időszak és az aszály kellős közepén kezdtek ezekbe az egyébként is ellentmondásos munkákba a különböző állami és önkormányzati szereplők, azt nehéz megmondani.
A Zagyva kotrása kapcsán az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályvédelemre és arra hivatkozott,
hogy a Maconkai víztározót akarták feltölteni, amely Magyarország egyik legnagyobb horgászvize, de a vízügy szerint az ivóvíz-ellátásában is fontos szerepet játszik.
A vízügyet aszály nélkül is sok kritika érte amiatt, hogy évtizedekig az árvíz és a belvíz elleni védekezés volt a prioritása, nem törekedett a vízmegtartásra, illetve arra, hogy a vízfolyásokat ritka fajok fontos élőhelyeként kezelje. A magyar kormány idén már 47 milliárd forintot különített el az aszály elleni harcra, ami alatt azonban elsősorban a felszíni vizekből való öntözés felfuttatását és a víztározók feltöltését értik. Szendőfi Balázsnak az a véleménye, hogy ami most történik, az a vízügyben működő szereplők lázas látszattevékenysége abból a célból, hogy lehívják az aszályvédelemre szánt összegeket.
Az Euronews kérdéseket küldött az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, amelyekre nem kaptunk választ. Természetvédők informálisan úgy értesültek, hogy a vízügy a felháborodás hatására víztestenként felülvizsgálja a mederkotrás szükségességét.
Van, aki még mindig kotorna
Ugyanakkor nem csak az állami vízügyi hatóságok végeznek ilyen kotrásokat.Szendőfi Balázs szerda este már arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgálató Vízgazdálkodási Társulat kotrást készít elő az országosan védett ivacsi láprétnél. Később kiderült, hogy az önkormányzat kifejezetten ellenzi a kotrást, amire végül nem került sor csütörtökön.
Az alberirsai önkormányzat egyetlen ellenzéki képviselője, a párbeszédes Gér Mihály ugyanakkor arról beszélt szerdán az Euronewsnak, hogy a helyi fideszes képviselők megosztották a kotrások körüli felháborodásról szóló cikkeket, és abból azt a következtetést vonták le, hogy ideje lenne az Albertirsához tartozó szakaszon is kikotorni a Gerjét.
(Forrás: Euronews, Fotók: Euronews, Szendőfi Balázs)