Tök egyszerű a balinpergetés. Vagy mégsem? Medgyesi Richárd, az RSD Boatfishing túravezetője megosztotta velünk azokat az apróságokat, melyekre érdemes odafigyelni a balinpergetés közben.
A balin (Leuciscus aspius korábban, Aspius aspius) egy különösen népszerű halfaj a pergető horgászok körében. Korábbi cikkünkben már írtunk egy érdekes összeívásról, melyben ez az uszonyos is érintett , de horgászatáról és viselkedéséről még nem esett szó. Jelenléte a jellegzetes, látványos rablásainak köszönhetően visznonylag könnyen észrevehető horgászhelyünk vagy csónakunk közelében. Ezen oknál fogva sokan úgy gondolják, nem is túl bonyolult dolog túljárni az eszén.
„Csak húzd gyorsan a felszínen, előbb utóbb úgyis rávág, ha ott van…”
Szokták javasolni a „zöldfülű” pergetőknek. Viszont amikor a környékünkön randalíroznak ,temérdek rablás közepette, és hiába dobunk rá, akkor sem sikerül horogra csalni őket, elgondolkodik az ember… Talán tényleg nem olyan tök egyszerű dolog balinra pergetni?
Módszerek és technikák rovatunk folytatásával a kérdésre válaszként szolgálhat Medgyesi Richárd, az RSD Boatfishing túravezetőjének rövid eszmefuttatását azon apróságokról, melyekre érdemes odafigyelni a balinpergetés közben.
Tapasztalatai többnyire a Ráckevei-Soroksári Dunágon zajlott horgászatokon alapszanak, de tanácsai általánosságban is megállják a helyüket, horgászvíztől függetlenül.
Amit elsőre hallasz a balinokról
“Az a gond, hogy még mindig statisztikai alapon gondolkodik a (pergető) horgásztársadalom, ha balinfogásról van szó. Ez javarészt annak tudható be, hogy mikor kezdőként bemész bármelyik horgászboltba, elsőként balin horgászatát javasolják. Mivel jellegzetes felszíni vérengzéseikkel könnyen észlelhetőek (hideg hónapokat leszámítva, mikor többnyire az alsóbb vízrétegben tartózkodnak), sokan azt gondolják, megfogásuk is a legegyszerűbb.
A behúzott sok kilométer zsinórt követően, előbb utóbb akad a pályán egy felbukkanó példány – a nagyszámok törvénye szerint-, aki frissen érkezett oda. Nem kevésbé óvatosabb mint a már jelen lévő társai, de mondjuk még nem szembesült a parti körülményekkel. Ebből fakadóan le fogja bombázni a csalit, megadva ezzel Neked az adrenalinfröccsöt. Természetesen ez nem azért van, mert a ballerok szakszervezetet alapítottak, és a továbbképzéseken a méretes példányoknak vizsgázni kell a „Pergetőhorgászok és készségeik” tárgyból.
Egyszerűen több tucatnyi generáció született meg, mióta a műcsalis horgászat elterjedt és alkalmazkodtak az újdonságokhoz. Talán azt is mondhatom, hogy génjeikbe lett kódolva a „horgász faktor”.
Reakcióik
Valahol tudatos részükről az, ha látnak egy embert a parton, csónakban, illetve gyanús tárgyat vagy hangot érzékelne, akkor azt veszéllyel azonosítják. Akár azt is meg merném kockáztatni, hogy ténylegesen egy másik ragadozóval hozzák összefüggésbe ezt. Ilyenkor egy olyan belső inger/védelmi effektus kapcsol be náluk , ami miatt ignorálják/ignorálhatják a legélethűbb csalit is.
Ugyanakkor ez a békéshalasok mederfenéken történő balinfogásainak is megvan az oka. Mivel alapjáraton egy elég együgyű halról beszélünk (bocs balinok), kicsi inger esetén azonnal kapcsol a vadászösztön, ha nincs zavaró tényező. Nézzük hát, mivel tudunk trükközni, ha mégsem annyira vehemensek.
Váltogasd a helyed, tarts szünetet
Amit mindenféleképpen tudnék tanácsolni (akár partról, akár csónakosan pergetsz), a gyakori helyváltoztatás és a dobások közötti szünet. 6-7 dobásból ha nem tudsz balint fogni a jónak vélt helyen, nincs értelme erőltetni a további dobásokat , mert vagy a raj odébb ál ,vagy szétvered azt. Esetenként az is gyakori, hogy telibe ignorálják a csalit. Ilyenkor ülj le, tarts 4-5 perc szünetet. Szűnj meg létezni a parton, de komolyan! Ezt követően folytasd ismét csak 6-7 dobással, esetleg vízmélységet vagy csalit változtatva.
A célpont
A másik amire célszerű odafigyelni, az a rablások száma. Neked nem 5-10 balint kell keresni, akik random szedegetik a küszöket. Azokat a 40-50 fős rajokat hajtsd, akik már összeterelték őket és megy a vérgőzfürdő a víz alatt.
Ezek általában 10 négyzetméteres „sarokbaszorított” pozíciók az RSD-n, ahol 1 perc alatt LEGALÁBB 6 alkalommal odavernek. Ezt keresd, ez kell Neked!
Az esetek nagytöbbségében ilyenkor kb 65cm/sec sebességgel húzok. Javarészt „pisztrángos” küsz imitációjú minnow wobblereket, sodrással párhuzamosan általában 30-60cm mélységben. De ez csak iránymutatás és végeláthatatlan variáció van, amivel sikert érhetsz el.
Nem feltétlen a szereléken van a hangsúly
Nyári egész napos dobálások persze jók ha természetet járni, nézelődni akar az ember. Ha viszont napi szinten 1-2 ballernál többet szeretnél fogni ,akkor muszáj trükközni , és nem feltétlenül a szereléken van a hangsúly…
70-es fluor carbonnal, bivaly crankbaittel is megfogod. Akár 20-50g bottal a csónak mellett közvetlenül, csorgás közben, ha addig nem észlelt.
Én személy szerint ezért szeretek télen és kora tavasszal balinozni. Ilyenkor a fentebb leírt körülmények jönnek létre, csak a mederfenék közelében. Igen, nincs nálunk szonár és igen, rohadt nehéz őket megtalálni 3-4 méter mélységben. De ha mégis, az a nagy királyság és élmény peca a fagyos napokon is!
Szummázva, gondolj úgy a balinazásra mint bármelyik másik látott halas pecára.
Ha Te látod, akkor ők is érzékelnek Téged.
Látjátok? Nem is olyan tök egyszerű dolog ez a balinozás. Reméljük az itt olvasott információkból merítve eredményesebben tudjátok majd célbavenni ezt a vehemens ragadozót.
Köszönjük a tanulságos gondolatokat Ricsinek !
(Forrás : RSD Boatfishing Facebook)