AZ ÉKSZERTEKNŐS FAJOK ÉS A VESZÉLYES ÁLLATNAK SZÁMÍTÓ ALIGÁTORTEKNŐSÖK KOMOLY GONDOT OKOZNAK AZ ITTENI ÉLŐVILÁGÁBAN.
: +36-70-526-2793
: vadvedelem@varosgondnoksag.hu
: 8000 Székesfehérvár, Szárcsa utca 37.
Valóban hatalmas gond az invazív teknősfajok jelenléte
Halak ívását szerette volna filmre venni, helyette elvadult ékszerteknősökkel találkozott az édesvízi búvár! A Sokszínű Vidék számolt be Kostyál Pál édesvízi búvár kalandjáról, aki évek óta merül Magyarország tavaiban és készít felvételeket az élővilágról.
Mint írják, legutóbb február 17-én merült alá egy meg nem nevezett magántóba, a tulajdonos engedélyével, és néhány perc múlva találkozott a hüllőkkel. A lap azt írja, ezen a helyen már tavaly is találkozott hasonló lényekkel, így biztos benne, hogy a természetben szaporodtak.
A mostani merülés alkalmával a csukák ívását szerette volna felvételen rögzíteni, és két teknőssel is találkozott a búvár, ám mint azt a lapnak elmondta, nem ismerte fel pontosan a fajtájukat.
A FIMEN EGY MÉLTÓSÁGTELJES CSUKA MELLETT KÉT ÉKSZERTEKNŐST ÖRÖKÍTETT MEG A BÚVÁRFILMES
– írja a lap.
Megjegyzik, korántsem mindegy, milyen fajta teknőssel találkozunk a szabadban, hiszen egyetlen őshonos faj él Magyarországon, a mocsári teknős. A védett hüllőt több idegenhonos faj is veszélyezteti, köztük az aligátorteknős, valamint a sárga- és vörösfülű ékszerteknősök. Az idegenhonos fajok példányaiból időnként feltűnik néhány példány a hazai vizekben.
EZEK AZ EGZOTIKUS ÁLLATOK TERRÁRIUMI TARTÁSBÓL SZÁRMAZHATNAK, LEGGYAKRABBAN FELELŐTLEN ÁLLATTARTÓK ENGEDIK ŐKET SZABADON A VÍZPARTOKON.
Igen szívós, nagy tűrőképességű fajokról van szó, melyek jelentős károkat okozhatnak a helyi ökoszisztémában. A közönséges ékszerteknősök nagyobbak és agresszívabbak, mint a mocsári teknősök, így konkurenciát jelentenek a számukra. Gyakran elzavarják az őshonos hüllőket a táplálék mellől, élősködőik pedig a hazai fajt is megfertőzhetik, komoly elhullást okozva ezzel – teszik hozzá.