1160 kg törpét likvidált a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége! Szerte az országban dübörög a törpeharcsa gyérítés.
A KTVHESZ a Malomzugi Holt- Zagyvából 1160 kg törpeharcsát távolított el a hétfőn történt varsa felnézés után – jelentette be közösségi oldalán a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
1400 kiló törpét szedtek ki Atkán is pár napja!
Szép eredménnyel kerültek felnézésre a törpeharcsa-varsák a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségénél is!
Kedvező időjárási viszonyok mellett történt a törpeharcsa-varsák első felnézései – osztotta meg közösségi oldalán néhány napja a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége.
Mint megjegyezték, kiemelkedő fogás egyenlőre az Atkai-holtágon mutatkozott,
első alkalomra közel 1400 kg került kifogásra.
Sajnos évről-évre nő a törpeharcsák száma a Balatonban is!
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz.
Egyre növekszik a fekete törpeharcsák (Ameiurus melas) egyedszáma a Balatonban. Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen,
2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20%-át ez tette ki.
Ezért is vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziós fekete törpeharcsa és két őshonos halfaj, a sügér és a bodorka testméret- és évszakfüggő táplálkozási szokásait.
Vizsgálják, mely fajokra lehet veszélyesa törpeharcsa
A kutatásból kiderült, jelentős mértékű különbségek vannak a fajok táplálkozásában. Azaz nem teljesen ugyanazt és nem teljesen ugyanolyan mennyiségben eszik, valamint nem ugyanott keresnek táplálékot a vizsgált halak. A kutatók részben emiatt, de egyelőre nem tapasztalták, hogy csökkent volna az őshonos halak száma a Balatonban a törpeharcsa hatására.
„Ha megnőne a fekete törpeharcsák egyedszáma a tóban, ez a helyzet valószínűleg nagymértékben megváltozna” – mondta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, mely fajoknak lehet vetélytársa a törpeharcsa.
Kimutatták, a fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel (azaz a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal) és halakkal táplálkozik. Bár jelentős mennyiséget fogyasztanak halakból is, és minél nagyobb a méretük, annál többet esznek, a hallal való táplálkozásuk nem függ az évszaktól.
Így hat negatívan a törpeharcsa az őshonos halakra
A sügér szintén nagy mértékben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, de a táplálékát adó kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsánál. A bodorka pedig főleg makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős mértékű táplálkozási különbözőséget mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján
a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra,
míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé.
Ki kell meríteni már az ivadékokat is
Amúgy évek óta a fekete törpeharcsák kifogására bátorítják a balatoni horgászokat. Korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében fekete felhőként vonuló törpeharcsa-ivadékokat már szabad, sőt, ajánlott is kimeríteni. A szakemberek szerint még korai ennek pozitív hatásáról beszélni, mindenesetre a kezdeményezést biztatónak látják. Ugyanakkor az ivadékfelhőket egyelőre csak horgászok meríthetik ki, mert ehhez a tevékenységhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy más (őshonos) fajokat nehogy eltávolítsanak.
A fekete törpeharcsa 2022 júliusában került fel az Európai Unió számára veszélyt jelentő inváziós fajok listájára,
és itthon is szigorú jogszabály védi tőlük a Balatont. A kifogás utáni vissza nem dobáson és az ivadékfelhők kimerítésén túl más beavatkozást nem javasolnak a szakértők.
„Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra” – tette hozzá Czeglédi István.
(Forrás: Magyar Állatvédelem, HCSMSZ, KTVHESZ)