Zászlót bontott a Kék Sodrás Mozgalom : új szervezet harcolna a magyar vizek megmentéséért

A közelmúltban alakult meg a Kék Sodrás Mozgalom, amely átfogó szemléletváltást és reformokat sürget a hazai vízgazdálkodásban, a halgazdálkodásban és a horgászatban egyaránt.

A mozgalom céljairól, elképzeléseiről és a magyar vizek előtt álló legnagyobb kihívásokról Erdélyi Pupa Balázzsal, természetvédő horgászfilmessel, a mozgalom egyik alapítójával és szóvivőjével beszélgettünk.

Interjúalanyunkkal találkozhattak már olvasóink közösségi oldalainkon publikált rövid vidókban, melyet egy készülőben lévő rövidfilm részleteiből osztottunk meg velük .

Mi motivált abban, hogy létrehozzátok a Kék Sodrás Mozgalmat? Miért éreztétek úgy, hogy erre most van szükség?

Erdélyi Pupa Balázs:
„A bemutatkozástól eltekintenék, hiszen a mozgalom mögött hosszú az alapítók és közéleti támogatók sora. Bár maga a Kék Sodrás új kezdeményezés, a természetvédelem iránti elkötelezettség és a magas szintű szakmai tapasztalat valamennyiünknél több évtizedre nyúlik vissza.

Tizenhat évnyi, természetvédelemért felelős minisztérium nélküli időszak és a rendszerszintű pusztítás után végre úgy éreztük, eljött az idő egy olyan szakmai alapokon nyugvó mozgalom létrehozására, amely kizárólag a vizes élőhelyek, a vízkincsünk és a halállomány védelmét tartja szem előtt. Most nyílt erre valódi lehetőség.” 

A kiáltványban azt írjátok, hogy „rendszerváltás szükséges” a vízügyben és a halgazdálkodásban. Mi lenne az első három konkrét intézkedés?

Erdélyi Pupa Balázs:
Mi elsősorban tényfeltáró munkát végzünk, szakmailag megalapozott javaslatokat készítünk, szükség esetén pedig akciókkal hívjuk fel a társadalom figyelmét és edukálunk.

A megvalósítás azonban az állam és a kormány feladata.

Elsőként meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely közpénzből finanszíroz természetkárosító tevékenységeket, és egyben a korrupció melegágyává vált. Emellett az amurt inváziós fajként kell kezelni. Harmadik fontos lépésként pedig a profitorientált versenyhorgászatot egyértelműen el kell választani a hagyományos horgászattól, mert a természet és a hétköznapi horgász sem szenvedheti el egy olyan szemlélet következményeit, amely a halakat pusztán eszköznek tekinti.

Szerinted mi a legnagyobb probléma ma a magyar vizek állapotával, amiről túl keveset beszélünk?

A kérdésre Dr. Tatár Sándor biológus, botanikus, táj- és természetvédelmi szakértő válaszolt, aki szintén a mozgalom egyik megbízott szóvivőjeként tevékenykedik.

Dr. Tatár Sándor:
Ma már egyre többen felismerik, hogy a klímaváltozás mellett a több mint egy évszázada fenntarthatatlan vízgazdálkodási gyakorlat is jelentősen hozzájárul vizeink kiszáradásához. Vízfolyásaink nagy részét kikotortuk, kiegyenesítettük, kibetonoztuk, és természetes élőhelyekből egyszerű vízelvezető csatornákká alakítottuk. A folyókat elvágtuk ártereiktől, amelyek egykor az áradások természetes pufferterületei, a halak ívóhelyei és a vizek öntisztulásának fontos színterei voltak.

Kevesebb szó esik ugyanakkor arról, hogy számos térségben nem megfelelően tisztított szennyvíz is terheli vízfolyásainkat.

Ezek a szennyezések tavainkba jutva – más terhelésekkel együtt – algásodást, a természetes hínárállomány eltűnését és halpusztulást okozhatnak. A természetes regenerációt tovább nehezíti az illegálisan jelen lévő amurállomány, amely jelentősen károsítja a vízi növényzetet.

A kiáltvány többször említi a „zöldre festést”. Mit értetek ez alatt? Tudsz mondani egy konkrét példát?

Erdélyi Pupa Balázs:
„Manapság divatos lett az ökotudatosságra és a természet szeretetére hivatkozni, miközben sok esetben ez csupán marketingeszköz. Egy nagy tömegeket megmozgató rendezvény például könnyen komoly terhelést jelenthet egy érzékeny természeti területnek, mégis környezetbarát eseményként kommunikálják.

Ugyanez igaz bizonyos horgászműsorokra is, plédául ________ produkciói* amelyek folyamatosan a természet szeretetéről beszélnek, miközben a képsorokon olyan tevékenységek jelennek meg – például a nádasok rongálása vagy a vízi élőhelyek indokolatlan bolygatása –, amelyek éppen a természetvédelmi elvekkel mennek szembe.

Sajnos sokszor a szerkesztők, influencerek, szereplők, a természetszeretetről megnyilvánulók maguk se rendelkeznek alapvető ismeretekkel.”

Ha öt év múlva sikeresnek nevezhetnéd a Kék Sodrás Mozgalmat, mi lenne az az egy mérhető eredmény, amire azt mondanád: ezért megérte elindítani?

Erdélyi Pupa Balázs:
„Ha a természetjárás és a horgászat ökológiai szemléletű gyakorlattá válna. Ez csak valódi szemléletváltással érhető el. Ehhez azonban a szabályozási kereteknek és a lehetőségeknek is zöld irányba kell fordulniuk. Ellenkező esetben hosszú távon nemcsak a természet, hanem maga a horgászat jövője is veszélybe kerül. Ez minden horgász közös érdeke.”  – zárta sorait .

A mozgalom alapítóinak és jelenlegi ismertebb szimpatizánsainak névsora is komoly szakmai tekintélyt tükröz. Számos környezetvédelmi és biológiai szakember közismert személy és egyéb mozgalmak is megtalálhatóak köztük:

A mozgalom hivatalos alakuló kiáltmánya az alábbi linken található.

A Kék Sodrás Mozgalom ambiciózus célokat fogalmazott meg, amelyek megvalósítása jelentős szemléletváltást és szakpolitikai változásokat is igényelne. Hogy elképzeléseikből mennyi válik valóra, és valóban sikerül-e élhetőbbé, természetközelibbé tenni a ma sok helyen válságos állapotban lévő magyar vizeket, azt a következő évek mutatják majd meg. Az azonban már most látszik, hogy a mozgalom határozott szakmai állásponttal és konkrét javaslatokkal kíván bekapcsolódni a hazai természetvédelmi párbeszédbe. Kíváncsian figyelemmel kísérjük, hogyan sikerül érvényesíteni elképzeléseiket, és valóban hozzá tudnak-e járulni vizeink megóvásához és helyreállításához.

(Forrás: Kék Sodrás Mozgalom / Erdélyi Pupa Balázs)

*a megjelölt produktum készítőit habár interjúalanyunk nevesítette, szerkesztőségünk ezt pontosan nem közli