#talaljfogast
Image default

A kárókatonák létezése egy másik szemszögből

A kárókatonák létezése egy másik szemszögből. Avagy valóban olyan károsak halainkra ezek a ragadozó szárnyasok, mint ahogy ezt a köznyelvben beszélik? Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmkészítő oldaláról , a Budapest halairól osztunk meg olvasóinkkal egy írást .

A szakembernek két évvel ezelőtt jelent meg egy dokumentumfilmje Közlegények – A kárókatona per címmel, melyben igen nyíltan és részletesen feszegeti a témát. A filmben szembehelyezik  az ember okozta környezeti károkat a kormoránok által elfogyasztott halmennyiségekkel. Azóta kicsit továbbhaladt a történet, és állítása szerint

„A kárókatonák elleni össz-európai, dühödt gyűlölet továbbra sem szűnik meg”

– olvashatjuk nyitányként bejegyzésében.

 

Az ellenérvek a következő , tudományos kimutatásokra hivatkozó tendenciákra alapozhatóak:

  1.  Mind a hazai, mind az európai állomány csökkenést mutat.
  2.  Őshonos madár, mely a természetes ökoszisztémákban nem okoz semmilyen kárt, egyedül a haltermelési létesítményeknél van kártétele. Magyarországon (és Európában) egyetlen őshonos halfaj csökkenését sem lehet szignifikáns és tudományosan bizonyított összefüggésbe hozni a kárókatonákkal.
  3. Természetes vizeken történő gyérítése (a fentieknek megfelelően) kizárólag propaganda- illetve pénzégetési célú: a gyérítés semmiféle halállományt nem véd meg érdemben, mivel egyrészt nincs mitől megvédeni (lásd: 2. pont ), másrészt a természetes élőhelyeken nem is hatékony, kevés madár esik. A horgászkezelők pénzt, üzemanyagot, munkaórát nem kímélve csak azért csinálják, hogy a horgász nevű fizetővendég elégedett legyen (megalapozatlan madárgyűlöletét alapul véve), illetve azért, mert jelentős állami támogatásokat lehet igényelni erre a célra. – írja Szendőfi Balázs.

Számszerűsítve

A kárókatonák  egyedszáma mind fészkelő (5-6000)  és átvonuló (25-30.000) állományban folyamatosan csökken.

Ezzel szemben a horgászok száma folyamatosan növekszik, jelenleg 850.000 fő regisztrált sporttársat tartanak számon.

A szakértők szerint leátlagolva egy kárókatona napi kb. 0,5 kg halat fogyaszt el. A horgászok „papíron” napi 3 nemeshalat elvihetnek (nagy valószínűséggel méretkorlátozások miatt az egyedek testsúlya több,mint 0,5 kg).

A halak kárókatonák általi megsebzéséről nincs pontos adat. Ellenben az is nyilvánvaló, hogy sporthorgászati céllal korlátlan mennyiségű halat akaszthat meg, fáraszthat ki bárki, mely visszangedését követően korántsem biztos, hogy a partraemelt pikkelyes életben marad. Horgászversenyeken ez a mennyiség akár több tonnányi is lehet egy alkalommal, és a haltartók ürítése után biztosan számolni kell  bizonyos számú elhullással.

 

Egyéb gondolatok a kutatótól

” A kárókatonák gyérítésére acélsörétet ír elő a törvény, de személyes tapasztalatom, hogy a gyérítők mindegy 85 %-a nem tartja ezt hatékonynak, és a vízi szervezetekre mérgező ólomsörétet használ, tovább tetézve ezzel a Magyarországon
a vadászok által a természetbe juttatott évenkénti nagyjából 210 tonnányi ólomszennyezést.
Ólomlövedék illusztráció – Berek.hu
Az ólom mérgező fém, felhalmozódik az élőhelyeken és az élő szervezetekben, így az egész táplálékláncban is.
A film készítésekor még nem tudtam, hogy az Agrárminisztérium megjelentetett egy kárókatona-gyűlöletre nevelő GYEREKKÖNYVET, melyet egyes helyeken a sikeres ifjúsági horgászvizsga bizonyítványa mellé osztogatnak ajándékba a fiataloknak. A címe: „Ponty úr a fekete madár ellen”, és nemcsak a kárókatonát, hanem a vidrát és más halevő állatokat is negatív színben tüntet fel.
Idén az egyik horgászszövetség „pályázatot” hirdetett kormoráncsapatok fotózására, hogy ezzel tovább hergelje a horgásznépet.
Nemcsak Magyarországon démonizálják a kárókatonát. A svédek butábbik fele kitalálta, hogy Európába a kínaiak telepítették be, illetve a romániai mezőgazdasági miniszter a következő indokkal propagálja az irtásukat: „Románia nem egy állatkert”. ” – olvasható a bejegyzés lezárásaként.

Természetesen mindenki saját belátása, tapasztalatai szerint ítélkezhet a kormoránok előfordulásáról vizeink élővilágában.

(Forrás : Budapest Halai Facebook, Kép: berek.hu , Fishing in Ireland, Borítókép : Szendőfi Balázs)

 

Halazin

 

 

 

KAPCSOLÓDÓ

Közel 30-as ponty az idei IWCC eddigi legnagyobb hala! A verseny második napján érkezett.

szurkeharcsa

Gigapontyból nincs hiány: megint horogra akadt a Palotási 33-as bajuszos!

gyilkosbalna

Folyamatos üres kapások, beszakadások, nagyobb szakítás után robbant be Schmidt Józsiéknak a 10-es dunai csuka!

gyilkosbalna