Remek hír: megúszhatja a Duna ökológiai katasztrófa nélkül a Szerbiában elsüllyedt műtrágya uszály balesetét. A szakemberek szerint a téli időjárás segítheti a mérgező anyagok felszívódását, így valószínűleg nem okoznak maradandó károsodást az ökoszisztémában.
Egy szakértő szerint nem járhat túlzott következményekkel a Szerbiában Dunába borult 1000 tonna műtrágya esete. Ana Manojlović egy szerb tévéműsőrban Konstantin Ilijević-cel, a Kémiai Kar docensével beszélgetett, számol be róla az RTS híroldala.
Mint korábban írtuk, Január 5-én, kicsivel éjfél után egy német felségjelzésű hajó a szerb-horvát határnál lévő Palánknál egy Dunát átszelő híd pillérjének ütközött. Az uszály, amit vontatott, 1000 tonnányi műtrágya rakományával a folyóba borult.
“Még mindig nem ismert, milyen pontos következményekkel járhat az, hogy ezer tonna mesterséges műtrágya a Duna fenekén kötött ki a Bácska Palanka és Ilok közti szakaszon.
Ivana Marić, a Környezetvédelmi Ügynökségből, elmondta, hogy a legutolsó elemzések szerint nincs jelentős változás a víz kémiai összetételében. “ – írják a bevezetésben.
Az első mérések nem mutattak különös eltérést
Az történtek helyszínének közelében január 5-én vett vízminták elemzési eredményei azt mutatták, hogy a fizikai-kémiai mutatók értékei nem voltak kirívóak. Az I. és II. osztályú felszíni vizek minőségére előírt határértékek között mozogtak. A teljes szerves szén- és a teljes nitrogéntartalom elemzése pedig azt mutatta, hogy az értékek a III. osztályú felszíni vizek minőségének felelnek meg.
A szakértő véleménye
Konstantin Ilijević, a Kémiai Kar docense azt mondta az RTS-nek, hogy valószínűleg nincs környezeti következménye annak, hogy egy műtrágya hajó elsüllyedt a Duna vízében.
Szerencsés körülmény, hogy a baleset télen történt, amikor a folyó vízállása magas.
“Ha ez nyáron történne, ez először a növényekre hatna, majd az állatokra . Egy idő után az összes szervezet elkezdene elhalni. Akkor ez a halott tömeg, tele mérgekkel elkezdene bomlani, ami tömeges elhulláshoz vezetne” – mondta Ilijević.
Azonban, mint mondta, mivel mindez tévíz idején esett meg, amikor a hőmérséklet rendkívül alacsony, és a fény mennyisége drasztikusan kevesebb, tehát nem indul meg fokozottan az algavirágzás. Tehát az ezzel járó következményektől sem kifejezetten kell tartani.
A szennyeződést a víz “lejjebb hordja” más országokba
Szerinte egy másik szerencsés körülmény az, hogy az érintett anyag az nitrogén tartalmű műtrágya, és a nitrogén vegyületei jól oldódnak.
“Az nitrogén vegyületek általában jól oldódnak, ami azt jelenti, hogy ez a szennyezés valószínűleg lefelé kerül, és végül eljut Romániába, Bulgáriába, majd a Fekete-tengerbe”
– magyarázta Ilijević, rámutatva, hogy ez majda többi terület ökoszisztémáját zavarhatja.
Vannak az országban nagyobb környezetvédelmi problémák is
Elmondta, hogy az a mennyiségű nitrogén műtrágya, ami a Dunába süllyedt (kb. 1000 tonna), megfelel annak, amit Szabadka városa évente kibocsát a szennyvízbe.
Emberek százezrei hatalmas mennyiségű káros anyagokat juttatnak a vizekbe országszerte.
“Másrészről, a szerencsés körülmény az, hogy a Duna hatalmas folyó, és elviseli és “elsimítja” különféle felelőtlenségeinket.” – mondta Ilijević az RTS-nek.
A kutaknak nem szabadna veszélybe kerülnie
Szerinte a Duna környékén lévő kutakra nem kellene jelentős hatással lennie a történteknek.
“Én ebben semmit sem tudok biztosan mondani, de azt hiszem, hogy ez a szennyezés lefelé kerül, mert a Duna egyszerűen elhordja ezeket az anyagokat. Mire ezek eljutnak és beáramlanak a kutakba, az összes vegyület már felszívódott a élő organizmusok által, és lebomlott. Tehát nem számolnék ilyenfajta problémákkal, de mindenesetre azt javasolnám, hogy ellenőrizzék a vízminőséget!” – jegyezte meg Ilijević.
A folyót leginkább szennyező tényezők
Kiemelte, hogy a legkomolyabb szennyezést a kommunális, lakossági szennyvizek okozzák.
“Kiengedjük a kommunális szennyvizeinket tisztítás nélkül.
Botrányos, hogy 2024-ben Belgrád, Újvidék és az összes nagyobb város a lakossági szennyvizét különleges kezelés nélkül engedi a Dunába,
pedig a Dunát környező összes más főváros már szabályozza és megoldotta ezt” – hangsúlyozta Ilijević.
Ezek után a következő a nagy környezetszennyező tényetők szerinte az nem higiénikus,egészségtelen hulladéklerakók és a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar.
“Azt követően, ha ezen a téren is rendeztük sorainkat, és tiszteletben tartjuk a környezetvédelmi szabályozásokat, abban a pillanatban a Duna is és más helyek is megszépülnek, feljavulnak majd” – zárta Ilijević.
(Forrás : RTS, Képek : RTS, phys.org,solutionstrak.com, Borítókép illusztráció : Pixaby)