Őszi harcsás gondolatok – A Folyami Harcsavadásszal beszélgettünk. Petrovszki Róbert, a Folyami Harcsavadász videosorozat youtube csatornájának és Facebook csoportjának tartalomkészítője egy igazán exklúzív interjút adott nekünk. A téma a nagy bajszos ragadozók nyár utáni, vermelés előtti célbavétele volt vadvizeken.
Módszerek és technikák rovatunkban már találkozhattatok szakértői kérdezz-felelek interjúval az őszi márnázás kapcsán. Következő fejezetként ugyancsak a lehülő évszakban történő pecáról, viszont ragadozóhalas szemszögből nézve faggatjuk Petrovszki Róbertet, a Folyami Harcsavadászt.
Interjúalanyunk
Robi gyermekkora óta szenvedélyes vadvizi horgász. Mint legtöbbünk, ő is végigjárta a halfogás iskoláját a legegyszerűbb keszegezéstől kezdve a bonyolultabb módszerekig, ám végül a hazánkban őshonos csúcsragadozók, a harcsák célzott horgászata lett számára a favorit. Nem is akárhogy! Érdemes róla tudni, hogy iszonyú fanatizmussal űzi a sportot. Számára a harcsázás sokkal több, mint egy szabadidős szórakozás, egy igazi életformaként végzi “hobbiját”.
Év közben saját kezűleg épített lakóhajójával járja a Körösök vidékét, ahol szinte minden módszert bevetve csalja horogra a termetes ragadozókat.
Videosorozatában megismerkedhettek a folyami harcsázással A-tól Z-ig, ám mint magára a “stílusra”, erre is érdemes időt szánni, mert többnyire egész estés mozifilm hosszúságúak. Persze akit igazán érdekel a nagy bajszosok becserkészése, úgyis szán rá időt !
Így tettünk mi is, és a hasznos, őszinte tartalmakon felbuzdulva felkértük őt egy interjúra, amit nagyon szívesen elfogadott. A beszélgetésünk pedig a legexklúzívabb helyen zajlott, a Hármas-Körös gyomaendrődi szakaszán, Robi lakóhajóján!
A megjelenéssel még kicsit váratott magára, mert igaz október közepe felé találkoztunk, de szinte nyárias idő, 23-25 fok uralkodott, ezért korántsem beszélhettünk még valós őszi időjárásról. A témát igyekeztünk a vízviszonyoktól indulva egészen a harcsák megfogásához alkalmas, ősszel bevált módszerekig, hasznos kiegészítőkig, de többnyire általánosságban átbeszélni.
Vágjunk is bele!
Első kérdésünk a vízviszonyokkal kapcsolatosan tennénk fel. Az eddigi tapasztalataid alapján mik azok a változások, amik végbemennek ilyenkor itt a Körösökön? (Vízszint, duzzasztás, sodrás stb.)
Október végére-november elejére itt nálunk, a Hármas-Körösön leengedik a vizet.
Jelenleg is fokozatosan húzódik vissza, de akkorra már a mostanihoz képest 2-3 méterre beljebb kerüla partvonaltól.
Nekünk lakóhajósoknak eddig tart a szezon. A hajók tárolása sem túl biztonságos , megszűnik az őrzés a kikötőben, és a sólyázó pontokat sem tudjuk már használni a hatalmas iszaptól ami előtte húzódik a víz felé.
Innentől maximum a “parti peca” ami lehetséges, viszont korántsem egyszerű, főleg itt , a már említett süllyedős talajtól, amiben szinte lehetetlen közlekedni gyalogosan, nemhogy halat kiszedni bármilyen módon is.
Mivel az utóbbi időben igen kevés csapadék esett, ezáltal kevesebb víz érkezett ide hozzánk, a sodrás sem mérvadó egyáltalán. Ezt láthatjuk jelenleg a víz tetjén szinte egyhelyben álló faleveleken is. Itt a felső részen tűrhetőbb a helyzet, az alvizen azért már ilyenkor panaszkodnak.
Ha már a duzzasztásról beszélünk. A helyi vízkezelő munkájával mennyire vagy megelégedve? Van esetleg bármilyen észrevételed, miben kellene esetleg változtatniuk a természetes élővilág , vagy esetleg a horgászok számára kedvezőbb körülmények érdekében?
Nekünk szerencsénk van ezügyben, nemigen szoktak bármiféle zavaró, rendellenes vagy indokolatlan dolgokat végrehajtani, például ívás időben túlzott leengedést. Persze facebook csoportokban mindig vannak elégedetlenkedők, akik szidják a vízügyet, de ez tudjuk milyen 🙂 Egyrészt komoly szinten kihatnak a munkájukra a terészeti tényezők. Másfelől, bizonyos szinten ők is “hozott anyagból” dolgoznak.
Nagyban befolyásolja az itteni vízviszonyokat a Romániából érkező, vagy épp nem érkező árhullám.
Sokat beszélek az itteni kikötősünkkel, aki rendszeresen jár ki. Tapasztalatai szerint annyi helyen megfogják a vizet különféle tározókban, hogy ide már nemigen jut. Ez merőben kihata horgászatunkra. A harcsa is ,mint minden hal, szereti ha mozog a víz. Ha ezt a kevéskét is ami jön fent megfogják, azzal már nemigen tud mit kezdeni a vízkezelő sem.
Az alvizeken kicsit nehezebb a helyzet, a tavalyi nagy aszályoknál volt hogy ott csak simán át lehetett sétálni. Náluk rendszerint kevesebb a víz, ha pedig megengedik akkor nagyon húz, tehát az ottani horgászok azért néha tudnak emiatt mérgelődni.
Itt a felső szakaszon a szezonban mindig van ahhoz elegendő, hogy hajózzunk, vagy kikössünk a szélvizekre horgászni. Összességében tényleg pozitívan tudok nyilatkozni a vízkezelőről.
A lehülő víz és levegőhőmérséklet milyen változásokat generál a harcsák viselkedésében?
Nagyjából a tavaszt és az őszt egy lapon említhetjük táplálkozás szempontjából,de azért vannak különbségek. Mindkét évszakban egyfajta kondíciónáló táplálkozás folyik a harcsák részéről (is). Az oka, valamint az előzménye kicsit más a nagy mértékű táplálékszerzésnek.
Tavasszal a vermelés után , t a kevesebb természetes táplálék téli jelenléte miatt iszonyú falánkok, akkor zajlik az igazi “nagy zabálás”, tényleg ez a legjobb időszak. Nyáron azért kicsit több elfogyasztott préda került a gyomrukba(úszó egér, döglött kagyló,táplálékhal stb.), tehát alapból annyira nem éhesek mint a téli részleges koplalás után. Viszont október vége felé (normális időjárási viszonyok közt, nem ilyen enyhe ősznél) , nagyjából 10 celsius fok alatt bekapcsol egyfajta “vészjelzés” , ami arra sarkalja őket, hogy kezdjenek el nagy ütemben raktározni a téli vermelésre.
( Korábbi cikkünkben már esett szó a halak tél előtti hatalmas étvágyáról )
Viszont ezt a nagy, tél előtti étvágyat is rendkívüli módon befolyásolja, hogy mennyi táplálékhoz tudtak jutni a nyáron. Idei tapasztalatom az, hogy rengeteghez! Hatalmas mennyiségben vannak még mindig jelen az úszó egerek, mezőgazdász ismerősök is mesélték, hogy rengeteg a rágcsáló a földeken. A döglött kagyló is igen sok volt idén, és táplálékhalból sincs hiány. Emiatt sajnos a mostani hosszú túrám sem közel annyira eredményes, mint amire számítottam. Egyszerűen ez az elhúzódó meleg is keresztbehúzza az eddig tanultakat a harcsázás terén.
Hova húzódnak ilyenkor, melyik vízrétegekben fordulnak elő?
Megint csak úgy tudom mondani, hogy “normál körülmények közt” , tehát nem a mostani évben. Az ősz eleje többynire összemosódik a nyárral és hasonló módon viselkednek. A késő őszi, tél eleji időszakban, főleg egy hirtelen lehülésnél már kezdik keresni a vermelőhelyeiket. Ilyenkor többnyire a mederbe, mélyebb vizekbe kezdenek behúzódni, akadókat keresni ahol eltölthetik a telet. Egészen a téli harcsatilalomig a mélyvizek, akadórendszerek lehetnek ilyenkor eredményesek, fenék közelben próbálkozva.
Melyek azok a táplálékok, melyke kevésbé elérhetőek a harcsák számára ilyenkor, ezáltal milyen csalikat érdemes bevetni ősszel?
Amit ilyenkor már nagyon nehezen, vagy szinte nem is tudnak elérni, az a döglött kagyló, és a nagyon apró halak, amiket tömegesen szivogatnak be ívás után egész nyáron. A nagyobb testű fehérhalak kora ősszel és az évszak közepén még bőségesen fogyaszthatóak általuk, illetve a puhatestűek is.
Figyelni kell a békés halak mozgását, táplálkozát.
Az ősz enyhébb időszakában egy letett botos horgászat során a gilisztát, nadályt folyamat ledarájla a ponty és a keszeg.
Nem tudsz elmenni aludni mondjuk egy éjszaka során, és várni hogy majd a kapásjelző felébreszt a nagy haresz érkezésekor, mert rendszerint lecsipegetik az említett fajok a csalidat. Én ilyenkor még inkább a termetesebb csalihalat teszem fel, nehezebb “mellélőni” vele.
A már deresebb őszi-téli napokon, mikor már megáll a fehérhal, eredményesebb a puhatestű fenék közelben, akadóknál felkínálva.
Érdekességként, mert ez ment egész nyáron a Facebook csoportokban… 🙂 Törpeharcsával csaliztál már, esetleg fogtál vele?
Csaliztam már, de nem fogtam. Ez ilyen “legvégső” esetben történt, mikor nem volt más. Itt nálunk a “nagy vizen” nem is annyira jellemző ez a kis szemét hal, ritkán keszegezés közben fogok egyet, de nem mondanám gyakorinak. A holtágakon már más a helyzet, és ott sokan számolnak be harcsákról, aminek a gyomrában akár több törpét is találtak. Én úgy gondolom amúgy, hogy ez a kis valami elől szúr, oldalt szúr, így annyira azért nem lehet jó falat a hareszoknak. Viszont ahol hemzseg, betúr a fészekbe, simán előfordulhat hogy leaprítják.
Csalihalak szempontjából amúgy a legjobbnak a kárászt tartom, nem kifejezetten a fogossága, de iszonyú szívóssága miatt. A keszegfélék közül a vörösszárnyú vagy a bodorka ami igazán attraktív a harcsák számára. És hát elvihető bizonyos méret felett, tehát akár fel is tehető a sügér, ami még elég jól bírja a strapát. Nyilván ezt “sporthorgász etikett” válogatja, hogy ki tűzi horogra. Padmalyozásnál még a naphal vált be a régi időknen sokaknak.
Módszereket tekintve, mi az amit ilyenkor előnybe részesítesz ilyenkor?
Elég összetett kérdés, sokan várják a tuti választ, de talán pontosan nem is lehet megmondani.
Gyakran mondják jó őszi módszernek a kuttyogatást, vertikálozást, de én az itteni tapasztalatok szerint egész évben hasznosnak nevezném.
Eddigi tapasztalatok szerint volt hogy őszi éjszakákon lent fogtam meg a nagy bajszost, de folyamat hallottam hogy fent mozognak és igen aktívan durrognak. Ugyanígy volt már fordított esetben is, hihetetlenül hektikus a viselkedésük.
Az ősz enyhébb szakaszánál a fent felkínált csalikmég jól adják a halakat, akár a bergmann cső, óriásantennás úszó, vagy a felszíni pergetés. Ezutóbbi ugye az elhúzódó egérúszás miatt is kifejezetten jó. Viszont a falevelek nagymennyiségű lehullásakor már problémás felszínre dobálni, mert egy éjszakai csorgásnál csak az úszó zöldhulladékot szeded össze vele.
Késő ősszel, télhez közeledve mint a kettővel ezelőtti kérdésnél javasoltam, letett botnál a sallangmentes fenekező módszer lehet eredményes, mélyebb rétegekben, akadók környékén.
“Beeső egyéb halak”. Első nagy videódban beszámoltál járulékos süllőkről, amik felveszik a harcsáknak felkínált csalikat. A nagy bajszosokon kívül még milyen ragadozók jellemzőek így ősszel, esetleg megsokasodnak a nyári időszakhoz képest?
Módszere válogatja ezt is. Felszíni pergetéskor egérúszáson, nyár vége felé, és így ősszel is rengeteg balint fogok éjszaka. Mondhatom azt, hogy kb. 10 balinra esik 1 harcsa az eredményességet tekintve.
Egyéb módszereknél ősszel és tavasszal már előfordulnak termetes csukák és süllők is. Ez a nyárra nemigen jellemző, mert azt aktivitásuk sem olyan, illetve én ilyenkor főleg a döglött kagylót erőltetem, amit ők nem szeretnek.
Csukákkal ritkábban találkozom, mert mint említettem a mély vizekben próbálkozok már ilyenkor leginkáb. b. Süllők viszont jönnek, nem is kicsik.
Gondolj bele… a tenyeres keszeget, kárászt, 6/0-s horgon felkínálva, 100-as előkével mekkora süllők veszik fel?
Nem kicsik! Másnak ez komoly álom, rekordfogás, nekem viszont “melléktermék” úgymond, hiszen a harcsák szerelmese vagyok. 🙂
Horgászfelszereléseden kívül milyen elngedhetetlen őszi-téli kiegészítőket tudnál felsorolni, amik hasznosak ilyenkor?
A hideg időben fordítsunk kiemelt figyelmet a réteges, meleg öltözködésre! Márkától függetlenül tudom mondani, hogy a cipő, valamint a különböző speciális horgász-vadász, thermo ruhák nagyon hasznosak, főleg a hidegebb éjszakákon, valamint a kora hajnali vertikálozásoknál, kuttyogásoknál, amit nagyon szeretek űzni.
Hajómban van egy elengedhetetlen kellék, a fűtőberendezés.
Ez egy kémény nélküli gázpalacoks sátorfűtés, amit főzésre, vízmelegítésre is tudok használni. Talán a leghasznosabb kiegészítő ilyenkor. Viszont mint egyik filmemben is jeleztem, rendkívül fontos ennek használatakor a megfelelő szellőztetés! Hely hiánya miatt ilyet kell használjak, nem tudok kéméyneset, de komoly katasztrófa okozható hanyag, figyelmetlen felhasználás következtében!
Beszélgetésünk zárásaként neked is feltenném a kérdést, amit szakértőinknek szoktam. Mit üzensz a fiatal horgásztársaknak, van bármi tanácsod az utánpótlás részére?
“Amit üzennék, próbálom röviden kifejteni… A horgászattal, főleg a harcsázással kapcsolatos dolgok nem olyanok mint a rövid videók amikre kattintgatnak és ezzel rövid elégedettséget éreznek.
Kifejezetten a harcsázásra igaz, ha ezt elkezdi egy fiatal, emberfeletti türelemre és kitartásra tehet szert. A tapasztaltabb kollegák szokták mondani :
Mondj le a halfogás élményéről, ha harcsázni kezdesz! Viszont az a kevés ami beakad, hatalmas elégtétel a kemény, kitartó munkádért cserébe. Ezzel igazán megtanulod, hogyan becsüld meg a fogásaidat.
Én gyerekkoromtól fogva mondhatom, hogy a természet közelségében nőttem fel. Mindig tartott
am állatokat, most is vannak, de rengeteg időt töltöttem kint a parton is. Az ilyen “kirándulások” jocskán formálják a jellemet, és megtanítják a gyerekeknek, mi is a valóság. Teljesen más egy olyan személy, aki ismeri a természetet, mint aki a négy fal között egy virtuális , elképzelt világban nőtt fel.
Ez is felfogható úgy, mint egy számítógépes játék, hisz itt is vannak kihívások, elérhetsz különböző szinteket.
Nehéz dolguk van a fiatalokak, már-már ingerszegény környezetben nő fel némelyikük. A mi gyerekkorunkban egyáltalán nem volt különleges dolog kint lenni a szabadban, manapság ez máshogy van. Nem olyan menő dolog, mint kapni egy új telefont, táblagépet, de aki ezt esetleg “cikizi”, azzal nem is kell foglalkozni.
Ha hív a természet, és úgy érzed horgászni kell, indulás!”
Hihetetlenül tartalmas, információkkal teli interjún vagyunk túl. Köszönjük Petrovszki Robinak a részletes válaszokat. A jövőben tervezünk még vele beszélgetéseket, és bemutatjuk “műhelyében zajló” munkákat, előkészületeit is.
Mostanra elkészült a Folyami Harcsavadász őszi filmje, amit a lenti videóban tekinthettek meg!
(Forrás : Folyami harcsa vadász Youtube/ Petrovszki Róbert Facebook/ Kép: Petrovszki Róbert, khesz.hu)