Furcsa parazita lógott ki a paducból, a Magyar Haltani Társaság magyarázta el mi is az a lény!
A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságuk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatuknak tekintik továbbá ezen területekkel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását is.
Nem véletlen tehát, hogy ritkán fogható halakkal, vagy különleges felvételekkel keresik meg rendszerint a Társaság szakértőit.
A képen látható paducot az esztergomi Kis-Dunán fogtam. A hátából kilógott valami zöld parazitaszerűség, és a farokúszó tövénél is láttam egy hasonlót. Be tudnák azonosítani? Tisztelettel: B. N.
Mint írták, a képen egy Tracheliastes nembe tartozó rákélősködő látható. A dunai halakra a Tracheliastes polycolpus nevű, rendszerint az úszók tövén kapaszkodó faj jellemző. Életük nagyobb részét szabadon lebegő lárvaként töltik ezek a rákocskák, melyek teste egy bőr alá befúrható csillagszerű horgonyból, két karból, egy hasonló méretű testből és két hosszú petezacskóból áll.
Mit leh róla tudni, miért is káros ez a parazita?
A Tracheliastes nemzetség a rákélősködők (Copepoda) közé tartozik, és főként édesvízi halakon élősködik. Ezek az apró paraziták a halak kopoltyúin, bőrén vagy uszonyain tapadnak meg, és vért vagy szövetnedveket szívnak. Az általuk okozott fertőzés legyengítheti a halakat, ami növeli a másodlagos fertőzések és betegségek kockázatát.
Az egyik legismertebb faj, a Tracheliastes polycolpus, főként Európa és Ázsia édesvízi vizeiben, például folyókban és tavakban okoz problémát. Különösen a pontyfélék (Cyprinidae) családját veszélyezteti, így például a jászkeszeget és a domolykót. Tömeges fertőzés esetén jelentős károkat okozhat a halpopulációkban és a halgazdálkodásban is.
A Tracheliastes elleni védekezés nem egyszerű, mivel a paraziták életciklusának egy része a vízben történik, és így nehezen kontrollálhatók. Az intenzív haltenyészetekben alkalmazott módszerek közé tartozik:
-
Biológiai védekezés: A halpopulációk egészséges állapotának fenntartása, a fertőzésnek ellenállóbb fajok előnyben részesítése.
-
Mechanikai védekezés: A vízszűrés és az iszap eltávolítása, amely csökkentheti a parazita lárvák számát.
-
Vegyi kezelés: Bizonyos parazitaellenes szerek alkalmazása, azonban ezek használata korlátozott lehet a környezetvédelmi szabályozások miatt.
A természetes vizekben a fertőzések szabályozása nehezebb, mivel a parazita terjedését a természetes halállomány mozgása és az ökológiai körülmények befolyásolják.
(Forrás: Magyar Haltani Társaság)