Szép eredményekkel zárult a tiszai busagyérítés Csongrád-Csanádban!
A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége honlapáján tájékoztatta a horgászokat, hogy 2024. április 26-án (pénteken) befejeződött a tavaszi – ökológiai célú – folyóvízi busahalászat.
Mint írják, a busák (fehér és pettyes, valamint azok hibrid változata), jellegzetes alsó szemállású planktont fogyasztó ázsiai halfajok, hazánkba a Szovjetunióból a rendszerváltás előtti időszakban tógazdasági termelés céljából telepítették be. A tógazdaságokból feltételezhetően kiszökött egyedek populációi, az évek alatt folyóvizeinkbe a megváltozott hidrobiológiai viszonyok – honos élőhelyéhez nagyon hasonló körülmények – miatt kedvező életfeltételhez jutottak, mely hatására a busák természetes szaporodása, valamint a robbanásszerű tömeges elterjedése, térnyerése napjainkban is folyamatosan történik. Az inváziós, idegenhonos halfajok jelentős ökológiai hatást gyakorolnak az őshonos folyóvízi és állóvízi (holtágak, víztározók stb.) halfaunára, annak természetes populációdinamikájára, így a tömeges jelenléte halgazdálkodási és természetvédelmi szempontokból nem kívánatos. Igazán nagy problémát azokon az időszakos vízjárású (hullámtéri holtágak, csatornák) és állandó vízmozgással nem rendelkező vizeken (mentett oldali holtágak, víztározók) okoz, ahol a folyótól elszakadva, úgymond csapdába esve nagy tömegben, nagy méretűre nőnek, túlnövi élőhelyét kiszorítva ezzel az őshonos fajokat.
Biológiai úton is gyérít a Szövetség
E problémát felismerve a Szövetség elsősorban a zárt „fertőzött” horgászvizeken (mentett oldali holtágak, víztározó stb.) időszakosan ökológiai célú halászatok szervezését és lebonyolítását végzi. A folyóvizekben élő vándorló busaállomány gyérítését, a horgászati célú hasznosítástól kezdve, elsősorban biológiai úton, okszerű ragadozó halfajok, főként szürkeharcsa telepítésével igyekszik elősegíteni.
Egynyaras szürkeharcsa telepítés Szegednél, 2024. február 20-án
Mindemellett a busák gyérítését az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő folyóvízi busahorgászat is segíti.
A busa halfaj(ok) éves horgászfogásai (kg-ban) a Csongrád-Csanád vármegyei folyószakaszokon:
Vízterület | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. |
Tisza-folyó | 2241,9 kg | 3177,0 kg | 3903,9 kg | 4080,6 kg |
Hármas-Körös-folyó | 29,0 kg | 12,5 kg | 4,3 kg | 109,5 kg |
Maros-folyó | 20,5 kg | 4,0 kg | 0,0 kg | 91,4 kg |
Az idegenhonos halfajok horgászfogásai a Csongrád-Csanád vármegyei folyószakaszokon:
Vízterület | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. |
Tisza-folyó | 2470,1 kg | 2027,1 kg | 1853,2 kg | 293,7 kg |
Hármas-Körös-folyó | 155,9 kg | 118,3 kg | 77,9 kg | 5,7 kg |
Maros-folyó | 41,2 kg | 32,2 kg | 45,7 kg | 5,0 kg |
Megjegyzés: A fogási naplókban 2023-ig minden horgászati szempontból jelentős egyéb idegenhonos halfaj (amur, ezüstkárász, busák, törpeharcsa) fogásának rögzítése gyűjtőkategóriában is bejegyezhető volt, így a konkrét busafogást csak becsülni tudjuk. A becslés alapját a gyűjtőkategória fogási mennyiségének egyenlő arányú (négy halfaj esetében) elosztása képezi, a busa fajokra vonatkozó számított értékkel képzett összeg a következőképp alakult:
Vízterület | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. |
Tisza-folyó | 2859,4 kg | 3683,8 kg | 4367,2 kg | 4154,0 kg |
Hármas-Körös-folyó | 68,0 kg | 42,1 kg | 23,8 kg | 110,9 kg |
Maros-folyó | 30,8 kg | 12,0 kg | 11,4 kg | 92,7 kg |
mindösszesen: | 2958,2 kg | 3737,9 kg | 4402,3 kg | 4357,6 kg |
Ökológiai halászattal is gyérítenek
A Szövetség halgazdálkodási eszköztárában, a folyóvizek halgazdálkodási gyakorlatában alternatív módszerként szerepel az ökológiai célú halászat, ugyanis számos körülmény befolyásolhatja a busák időbeli jelenlétét, tömeges tartózkodási helyeit. Az idei évben – kísérleti jelleggel – próbát tettünk a folyóvízi busák ökológiai célú halászatára, melyből hasznos következtetéseket vonhatunk le.
Az alkalmazott módszer elméleti alapon került elgondolásra, ugyanis a tiszai folyóvízi busafogásról csak egy-egy régi halászlegenda állt rendelkezésünkre, miszerint „holdfényben, csónakból kerítettünk és 10 vagont fogtunk…”
A HECSMSZ a régi fenékvarsák mintájára felszíni varsákat készíttetett, melyek fogási hatékonyságát kezdetben nem ismertük. A varsák már az első felnézéskor bizonyították, hogy ha van busa a kiválasztott helyszínen akkor meg is fogja. Azonban a víz áttetszőségének növekedésével, tisztulásával észrevehetően a busák elkerülték a varsák nyílásait, így a passzív halászati eszközök busafogási hatékonyság is csökkent. Az idő előrehaladtával a busás helyeken a busák helyett megjelentek a szürkeharcsák. A szürkeharcsa faji jelleméből adódóan a felmelegedő vízben már a vízoszlop felső rétegében keresi táplálékát, mely esetenként busa is lehet. A táplálék követése mellett a lebegő varsákban rejtekhelyet találnak, így akadályozva ezzel szabadságukat, és a halászati munkát.
(A felső egyed egy közel 10 kg-os szürkeharcsa bélrendszeréből került elő, a harcsa visszaengedésekor)
Az ökológiai célú folyóvízi busahalászat 2024. április 10-én vette kezdetét, az Alsó-Tisza algyői szakaszán. A busák megfogására tervezett speciális halászati eszközök (busavarsák) felnézése napi rendszerességgel halőri felügyelet mellett történt. Az algyői szakaszon összesen 10 darab nagyméretű felszíni busavarsa került elhelyezésre. A halászat során összesen 154 kg tiszai busa került kifogásra. A busák korát tekintve kijelenthető, hogy nem csak a 2018. és 2019. években történt természetes ívás a tiszai szakaszon, ugyanis a fogások között több két- és háromnyaras korosztályú egyed is mutatkozott.
(Kétnyaras korosztályú busák)
A horgászok segítségét is várják
Kijelenthető, hogy a felszíni varsákkal történő busák halászata az apadó jellegű letisztult vízben nem vezetett kellő eredményre, ezen tapasztalatokat figyelembe véve a jövőben más időszakban fogjuk végezni ökológia célú tevékenységünket.
Az elkövetkező időszakban a HECSMSZ a jelenleg birtokában lévő tapasztalatok alapján a passzív halászati módszer más – fogási szempontból kedvező – időszakban (pl. késő ősszel, kora tavasszal, áradó vízjárás okozta zavaros vízben) történő alkalmazását kísérli meg, valamint tovább törekszik a tiszai busák hatékony kifogására irányuló- más halfajoktól szelektív módon történő – halászati módszerek, eszközök kidolgozására és alkalmazására.
Addig is kérjük a horgászokat a busák horgászatát, gasztronómiáját ismerjék meg és gyakorolják, valamint kérjük csak annyi busát fogjanak ki melyet rövid időn belül saját részre feldolgoznak, majd elfogyasztanak. A busa bizonyítottan a legtöbb Omega-3 zsírsavat tartalmazó édesvízi halfaj, magas koleszterin szint esetén rendszeres fogyasztása ajánlott.
(Forrás: Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége)