Olvasóink már több alkalommal is találkozhattak Tamási Andi nevével. A „Busakirálynőként” emlegetett fanatikus horgász mára mesteri szinten űzi a hazai planktonevők célzott horgászatát, eredményeivel pedig rendre bizonyítja, hogy a busázásnak is megvannak a maga specialistái.
Andi immár több mint egy éve saját fejlesztésű csalijával, a Silver Queen busatablettákkal horgászik, amelyek receptúráját hosszú kísérletezés és rengeteg vízparton szerzett tapasztalat alapján alkotta meg. A tabletták azóta számtalan kapitális busa kifogásában játszottak főszerepet, és újra meg újra bizonyítják hatékonyságukat.
Párjával nem riadnak vissza a hosszú utazásoktól sem:
ha egy ígéretes vízterület több száz kilométerre található, akkor is autóba ülnek.
Céljuk nemcsak az, hogy új vizeket fedezzenek fel és próbára tegyék tudásukat, hanem az is, hogy hozzájáruljanak a hazai vizekben nagy számban jelen lévő invazív busaállomány gyérítéséhez.
Találj meg mindent, ami a busázáshoz kell egy helyen
Ezúttal sem volt ez másként. Borsod vármegyéből egészen a Szigetközig utaztak, hogy egy számukra teljesen ismeretlen vízen próbáljanak szerencsét. A hosszú út végül bőségesen megtérült, hiszen egy rendkívül eredményes horgászatot tudhattak maguk mögött.
Hosszú utazás, ismeretlen víz
A hétvégére a Szigetközt terveztük be, mert szeretek új helyeket felfedezni. Már az odajutás is kalandos volt: közel 380 kilométert utaztunk, ami nem végig autópályán vezetett, így nagyjából öt óra alatt értünk oda.
Egy ismerősöm, Makó Márk aki gyakran horgászik ezen a vízen, előzetesen küldött egy videós beszámolót a helyekről, de sajnos nem tudott hamarabb kiérni, mint mi, így nekünk kellett szabad állást keresnünk, szinte teljesen vakon…
Nem volt egyszerű dolgunk. Csak a negyedik helyet tudtuk elfoglalni, ráadásul
itt az állások között 500–1000 métert is kell gyalogolni.
A réten keresztül lehet lejutni a partra, majd vissza, aztán ismét le a következő álláshoz, így végül az autónktól is körülbelül 50–60 métert kellett sétálnunk minden alkalommal.
Nagy nehezen találtunk egy szűkebb állást, mert a parton lévő helyek szinte teljesen tele voltak. Amikor először megláttuk a vizet, nem voltunk túl bizakodóak, de bedobtuk a radart, ami meglepően sok halat mutatott.
Remek kezdés, majd nehezebb folytatás
Négy bottal kezdtünk horgászni. Erős szél fújt, nagy hullámok voltak, ezért sokszor nehéz volt eldönteni, hogy kapás van-e, vagy csak a hullámok tüntetik el az úszót.
Körülbelül egy óra elteltével azonban az egyik úszó határozottan eltűnt, és sikerült megfogni az első szigetközi busánkat.
Este kilenc óráig összesen nyolc halat fogtunk. Közben Márk is csatlakozott hozzánk, de a szűk hely miatt egyszerre négy-öt botnál többet nem tudtunk bent tartani, ráadásul folyamatosan volt kapás vagy újra kellett dobni. A fogások végül így alakultak:
- Attila: 5 busa
- Én: 2 busa
- Márk: 1 busa
Sötétedés után még volt egy kapásunk, de azt sajnos elvesztettük, így elmentünk aludni.
Másnap reggel én korábban kezdtem, Attila később csatlakozott. Mindössze két kapásunk volt: sikerült fogni egy 13 kilós busát, illetve sajnos elszúrtam Attila egy körülbelül 9 kilós halát, mert félreszákoltam.
Délutánra teljesen megjelent a neci. A 7,5 méteres vízben még 5,5 méteres mélységben is a horgon volt, és bármit próbáltunk, a busák eltűntek. A radar sem mutatott már nagyobb halakat.
Búcsúhal Szigetközből, majd még egy siker Pilismaróton
„Az utolsó napon is többféle mélységet próbáltunk, de jobbára csak snecit fogtunk. Már éppen pakoltunk össze, folyamatosan jártunk az autó és a part között, amikor Attila visszament a botokhoz, és kiabált, hogy kapás van. Én még az autónál voltam, gyorsan felkaptam a szákot, Attila pedig elkezdte fárasztani a halat.
Végül sikerült megfogni a túra utolsó busáját: egy 12 kilós példányt.
Ez a hal jóval hosszabb volt, mint az előző napi 13 kilós, csak éppen nem volt benne ikra. Ha ikrás lett volna, biztosan 15 kilogramm felett lett volna a súlya.
Összességében nagyon elégedetten zártuk a hétvégét. Őszintén szólva nem számítottam rá, hogy egy teljesen ismeretlen vízen ennyi kapásunk lesz. Nem tűnt könnyű pályának, de gyönyörű hely, és végül nagyon eredményes horgászatot sikerült összehozni.
Hazafelé még megálltunk Pilismaróton, mert be kellett ugranom egy ismerősömhöz. Útközben vettünk enni, és úgy voltunk vele, hogy ha már úgyis a vízparton eszünk, bedobunk néhány szereléket is.
Nem kellett sokat várni: egy órán belül három kapásunk volt. Közben Márk is odaért, és a harmadik kapásból sikerült megfogni egy körülbelül 8 kilós busát.
A több száz kilométeres túra így összesen tizenkét megfogott busával zárult, és ismét bebizonyosodott, hogy egy ismeretlen vízen is szép eredményeket lehet elérni megfelelő felkészüléssel, kitartással és persze némi helyismeret nélkül is megszerzett tapasztalattal.” – zárta beszámolóját Tamási Andi
Gratulálunk a sikeres horgászathoz!