Csukatelepítéssel és elektromos halászgéppel is küzdenek az idegenhonos halfajok ellen a Héviti-csatornánál! A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. minden erőt bevet, hogy gyérítse a felelőtlen állattartók által élővízbe helyezett, nem odavaló egyedeket.
Évek óta problémát jelent a Hévízi-csatorna teljes szakaszán az felelőtlen akvaristák által szabadon engedett idegenhonos, agresszívabb díszhalak jelenléte. A vízterület adottságai miatt egész évben jól érzik magukat a ragadozók, de a helyi vízkezelő folyamatosan küzd jelenlétük visszaszorításáért.
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. nemrég tett közzé egy ismertető kisfilmet az invazív halfajok ellen folytatott harcukról, kitérve az őket tizedelő csukák telepítésére is.
„Idén is folytatjuk a Hévízi-csatornában élő idegenhonos halfajok gyérítését. A 2024 óta tartó munkát rendszeres ragadozó (csuka) telepítéssel egészítjük ki, így igyekszünk visszaszorítani az emberi felelőtlenség miatt elszaporodott díszhalakat.
Az elmúlt két télen készült filmjeinkben már részleteztük a munka módszertanát és kifejtettük a gyérítés okait, az idei kisfilmben az aktuális tapasztalatainkról esik szó.
nőtt az őshonos halak részaránya, a különböző díszhalak pedig fokozatosan teret vesztenek.
Korábban már beszámoltunk agresszív térnyerésükről
Trópusi halak élnek a Hévízi-csatornában, de van olyan is, amelyik a sok évtized alatt alkalmazkodott a hűvösebb vízhez és betelepült a Kis-Balatonba is. A szakember szerint sokat javíthatna a helyzeten, ha ki lenne dolgozva a megunt akváriumi kedvencek visszaváltási rendszere – olvasható az Infostart oldalán.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adatai szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
Így a jelenleg ismert idegenhonos fajok és hibridek száma már eléri a 130-at.
A kutatók megállapították, hogy az újonnan előkerülő fajok többsége melegkedvelő, akváriumi díszhal. Ez a helyzet a Hévízi-csatornánál is. Jukatáni fogasponty, citromsügér, tűzfejű tarkasügér, ragadozó jaguársügér – ez csak néhány a csatorna 22-25 Celsius-fokos, a Hévízi-tó fölösleges vizét a Balatonba vezető csatornában élő egzotikus halfajokból.
Ezek a halak valószínűleg szabadon engedett akváriumi halak és azok utódai. A tulajdonos megunhatta azokat, vagy a halak már nem fértek el az akváriumban. Megölni nem akarta őket, visszavinni pedig nem tudja. Amikor módom van rá, mindig felvetem, hogy sokat javíthatna a helyzeten, ha ki lenne dolgozva a megunt akváriumi kedvencek visszaváltási rendszere – mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.
Már a Kis-Balatonban is előfordulnak
Ezek az idegenhonos fajok a meleg vízhez kötődnek, így annak a veszélye egyelőre csekély, hogy egyik napról a másikra az ország más vízfolyásaiban is elterjedjenek. Az viszont aggasztó, hogy már a csatorna tótól távolabbi, hidegebb vizű szakaszán is fel-felbukkannak. Ha kellő idő áll egy melegkedvelő faj rendelkezésére, akkor a meleg vízi fajoknál is kialakulhat egy hideget jobban toleráló vonal, ami képes arra, hogy eltávolodjon a melegvizes élőhelytől, átteleljen, és szaporodóképes állományt hozzon létre. Erre már számos példa ismert a kutatók előtt. Ilyen a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) története. A Közép-és Észak-Amerikában honos melegkedvelő faj szívesen eszik szúnyoglárvákat, és ezt a tulajdonságát kihasználva először a Panama-csatorna építésekor alkalmazták a maláriaszúnyog elleni védekezésben, majd később minden kontinensre betelepítették.
Magyarországra is ezért hozták be az 1920-as évek elején, és tudományos megfigyelés céljával a Hévízi-csatornában tartották azokat ketrecekben. Valaki azokban állítólag megrongálta a ketreceket, és a halak kiszabadultak. Eleinte csak a Hévízi-tó közelében lévő meleg vízben éltek. Aztán a faj egyre lejjebb lopakodott, és ma már a Kis-Balatonban is megtalálható. Ehhez persze kellett száz év és közel száz generáció – idézte fel Takács Péter.
Fontos azonban, hogy Hévízi-csatornát telente evezősök látogatják, nyaranta viszont megjelennek a fürdőzők is, bár itt nem legális a strandolás. A vizet élvezőket egyelőre csak „kedvesen csipkedik” a kisméretű, trópusi halak, de nemrégiben egy kígyófejű hal néhány fiatal egyedét is megtalálták itt. A nemzetségbe tartozó fajok többsége az aligátorteknőshöz hasonlóan igen agresszív, különösen veszélyesek az őshonos halakra. Nem véletlen, hogy itthon nem is lehet azokat árulni – írja a cikk.
(Forrás: Infostart,)