Lénai tokokat fogtak a Balatonból, bár elszaporodásuk azért igencsak kérdéses téma lehet
Újabb “nem idevaló” halfaj megfogásáról számolt be több portál is, melyeket a Balatonból sikerült horogvégre csalniuk a sporiknak. Habár abszolút semmi keresnivalójuk nincs ezeknek a példányoknak a hazai természetes vizeinkben, a hírt ölelő pánik kicsit túlzó lehet bizonyos szakvélemények szerint.
Elsőként, és talán a legtényszerűbb módon a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. weboldala és közösségi portálja számolt be az esetről.
“A közelmúltban két egymástól független tok fogásról értesültünk a Balaton középső medencéjéből. A halak meghatározása kapcsán alábbi cikkünkben szeretnénk segítséget nyújtani horgásztársainknak, ezzel is elősegítve, hogy idegenhonos fajokat ne helyezzenek vissza a Balatonba!
Előbb április 19-én Révfülöpön Németh Zsolt, majd egy nappal később Balatonlellén Janka János horgásztársaink fogtak ki 1-1 tokhalat a Balatonból. Mivel nem tudták pontosan meghatározni a halak faját, visszaengedték a Balatonba. Attól tartottak, hogy esetleg védett vágó tok, vagy „nem fogható” státuszba tartozó kecsege akadt horgukra.
Meghatározásuk
A tokfélék meghatározásában akkor lehet könnyen egyértelmű álláspontra jutni, ha rendelkezésre áll alulnézeti fotó, amelyen megvizsgálhatók a szájnyílás, a bajuszszálak, illetve az orr formai jegyei, illetve egymáshoz viszonyított helyzetük.
Mivel ilyen fotók nem álltak rendelkezésre, a biztonság kedvéért megkérdeztünk három halbiológus és egy toktenyésztéssel foglalkozó halas kollégát is, akik egybehangzóan megállapították, hogy mindkét hal lénai tok, vagy más néven szibériai tok (Acipenser baerii) fajba tartozik. Ezt a fajt előszeretettel tenyésztik étkezési célra és több hazai horgásztóban is megtalálható, azonban nálunk idegenhonos, így jelenléte nem kívánatos. A Balatonban egyébként sem ismerünk őshonos tokféle előfordulást, így nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen hallal találkozhatnak a balatoni horgászok. (Elméletileg a Sió zsilipen egy hajóval együtt „felzsilipelhetne” dunai eredetű kecsege is, de a Sió felső folyásáról sem ismert kecsege előfordulás.) A Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.
A fentiek alapján kérünk Minden Kedves Balatoni Horgásztársat, hogy ha idegenhonos lénai tokot fog, akkor azt a tóba ne engedjék vissza! – írják közleményükben.
Annak érdekében, hogy a fogott tokféle meghatározása pontos legyen, kérjük a halat alulról, a szájkörnyéken vizsgálni, illetve ugyaninnen fotózni!
A szakkönyvekben olvasható több más alaki határozóbélyeg közül igyekeztünk a lényegi különbségeket kiemelni, hogy ezzel segítsük bizonytalan Horgásztársainkat:
A kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
A vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat.
A lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat.” – olvashatjuk a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. honlapján
Korai azért a balatoni világvégét kiáltani
Habár semmi helye invazív halfajoknak vizeinkben, a különleges tokfélek esetében korántsem kell akkora pánikba esni, mint amekkora hírverést kapott az eset.
A szakértők szerint a tokhalak szaporodása csak és kizárólag folyóvizekben lehetséges, így egyelőre szinte biztos, hogy pokoli elszaporodástól nem kell tartani.
Elméletben viszont minden állomány egy huzamosabb idő után megtanul szaporodni ott,ahovà kényszerítve van. A vízrendszereken keresztül pedig felúszhatnak akár a Zala folyóba, de a Sió csatornán keresztül a Dunába is.
A Magyar Tengerbe való bekerülésük ezeknek az egyedeknek sem akkora misztikum, mint néhányan gondolják. Lénai tokot több akvarisztikai, “kerti tavas” boltban is lehet kapni, tehát szinte biztos, hogy otthon megunt vagy túlnőtt egyedeket helyeztek be felelőtlen állattartók a Balaton vizébe, vagy azzal kapcsolódó vízterületbe, ahogy azt fentebb is említi az illetékes vízkezelő.
Ennek ellenére gondoskodjunk mindenféle invazív halfajnak az adott horgászrend szerinti “kezeléséről” , és hasonló különös esetekben azonnal értesítsük az illetékes halőri szolgálatot.
(Forrás:képek Balatoni Halgazdálkodási Zrt.)